A böjtölés nemcsak egy mostanában felkapott trend; valójában ősidők óta jelen van a különböző kultúrákban. Ami újdonság, hogy a modern tudomány szerint is bizonyítottan jótékony hatással van a szervezetre. Testünket, ha hagyjuk pihenni a böjttel, akkor „csodákra” képes: például javul az immunrendszer működése és a sejtek regenerálódása is.
A böjt az egészséges életmód része kellene hogy legyen, hiszen pozitív hatásai egyedelállóak. Annyira, hogy a hormonbarát életmód egyik „kötelező eleme”, továbbá jelentős javulást hozhat bizonyos autoimmun betegségek esetén is. Dr. Vesztergom Dórát, szülész-nőgyógyászt, endokrinológust, meddőségi specialistát, a FEME szakértőjét kérdeztük a témában.
Rövid böjt – a mindennapi élet része, könnyű regeneráció
Rövid böjtnek nevezzük a több órás, maximum egy napig tartó időszakos étkezés-korlátozást. Az egyik legismertebb formája, az intermittáló, másképpen időszakos böjt, például a könnyen betartható 12/12-es vagy a 14/10-es módszert. Ez azt jelenti, hogy a nap 12-14 órájában nem fogyasztunk a vízen kívül semmit: például este 7-kor van az utolsó étkezés, majd másnap reggel 9-kor a következő.
„A rövid böjt felgyorsítja az anyagcserét, javítja az immunrendszer működést, és serkenti a sejtregenerációt. Fontos, hogy rövid böjt alatt is tartsuk szem előtt az egészséges étkezés alapelveit, például, ne nassoljunk folyamatosan és mindenképp hagyjunk időt az emésztésre! A napot érdemes fehérjedús reggelivel kezdeni, nem édes péksütivel vagy cukros narancslével, mert ezek gyors vércukoringadozást okozhatnak. Az utolsó étkezés után pedig ne fogyasszunk alkoholt, főleg alvás előtt! Az alkohol ugyanis gátolja a máj zsírbontó és méregtelenítő munkáját, különösen alvás közben, amikor a szervezetünk regenerálódna” – figyelmeztetett dr. Vesztergom Dóra.
Hosszú böjt – a test mélyebb tisztulása
A hosszú böjt általában a 24 órán túli, akár több napig tartó étkezési szünetet jelent.
Ez idő alatt a szervezet átkapcsol egyfajta „túlélő üzemmódba”, és beindítja azokat a természetes folyamatokat, amelyek a belső egyensúly helyreállítását szolgálják. Csökken a gyulladás, javul az immunrendszer védekezőképessége, serkenti a sejtek megújulását. „A hosszú böjt elindítja az autofágiát, azt a természetes sejtmegújító folyamatot, amelynek során a szervezet eltávolítja az elöregedett vagy károsodott sejteket, és bekapcsolja azokat a géneket is, amelyek lassítják az öregedést”– mondta dr. Vesztergom Dóra.
A böjt alatt a szervezet megtanulja, hogy az energiát ne a bevitt cukorból nyerje, hanem a saját zsírraktárból. Ez pedig különösen fontos az inzulinrezisztencia kezelésében, ami a lakosság nagy részét érinti a sok cukros, feldolgozott étel fogyasztása miatt: „A XXI. századi életmódunkkal az egyik legnagyobb gond az, hogy a szervezet nem tanulja meg milyen éhezni és azok a jótékony hatások, amiről már szó volt, nem indulnak el. A túlzott cukorfogyasztás miatt a szervezet könnyen és gyorsan cukorhoz jut, nem tanulja meg hogyan kell hatékonyan zsírt bontani. Pedig amikor az energiánk a zsírbontásból származik, az energiafelhasználás sokkal kiegyensúlyozottabbá válik, és elkerülhetőek a vércukoringadozások. A rendszeresen hosszabb – 24 órán túli – böjtöt tartók szervezetében ez a zsírbontó képesség fennmarad, ami hosszú távon is pozitív hatással van az anyagcserére és a hormonális egyensúlyra. Azoknál az embereknél, akik egy évben több hosszabb böjtöt tartanak, ez a folyamat megmarad. A többnapos böjt különösen ajánlott autoimmun betegségek vagy endometriózis esetén, mivel ilyenkor beindulnak azok a természetes gyulladáscsökkentő és sejtregeneráló folyamatok, amelyek támogatják a szervezet öngyógyító működését” – hangsúlyozta a szakértő.
A hosszú böjt alatt számos dologra, szabályra oda kell figyelnünk, ami miatt szakember tanácsára van szükség. Hiszen, meg van szabva mit lehet inni (tejet például egyáltalán nem), hogyan kell hidratálni a szervezetet, mit lehet fogyasztani a böjtöt megelőző és az azt követő napokban. Továbbá, nők esetében a menstruációs ciklust is figyelembe kell venni, lehetőleg a ciklus első felében, azaz a vérzés alatt és azt követően, érdemes böjtölni.
Tehát, a hosszú böjt esetén számos egyéni, és egészségügyi szempontot figyelembe kell venni, ezért mindenképpen orvosi felügyelet mellett, szükség esetén előzetes kivizsgálásokat követően, érdemes belevágni. Egy helytelenül végzett, vagy túl hosszú böjt a nők esetében negatívan hathat a hormorendszerre, ugyanis a böjtölés fokozott stresszt okoz és felboríthatja a menstruációs ciklust. Így könnyen éppen az ellenkező hatást érhetjük el vele, mint amit eredetileg szerettünk volna. Emellett szívbetegség vagy cukorbetegség fennállása esetén a hosszú böjt kifejezetten veszélyes lehet, ezért minden esetben javasolt az orvosi konzultáció!
Ezek a témák is érdekelhetnek:
Mentális egészség – Hogyan legyünk jól?
Hogyan és mit mozogj a menzesz alatt, akár otthon is