A huszonévesek később tervezik a családalapítást, a harminc év alatti nők nagy többségének nincs gyermeke, egyre kevesebben élnek házasságban, folyamatosan növekszik a gyermektelen vagy az egygyermekesek száma – az utóbbi évtizedeket elemezték a kutatók.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadványa az elérhető legaktuálisabb összefoglaló, amely arról szól, milyen tendenciák figyelhetők meg a nők gyerekvállalása kapcsán. A kutatások eredményei az 1970 és 2015 közötti évek termékenységi viszonyait mutatja be, illetve 2016-ra vonatkozó adatokat is tartalmaz. Mindez azért kivételes, mivel közel ötven évnyi statisztikát tanulmányoztak a szakemberek. Fontos megjegyezni, hogy az áttekintés kizárólag a nőkről szól: hány éves korban szülnek, mikor és mennyi gyermeket stb. Természetesen a kiadvány rengeteg adatot tartalmaz, mi megpróbáltuk a legérdekesebb információkat kiemelni.
A beszámolóból leszűrhetjük azt a következtetés, hogy a gyermekszületések csökkenése komplex folyamat eredménye, amelyről korántsem tudunk mindent. A háttérben az okok között szerepel, hogy egyre kevesebb a szülőképes korú nő. Továbbá a gyermekvállalás is kitolódott: míg régebben huszonévesen szültek a nők, ma már később szeretnének családot. Ennek a következménye az is, hogy a kétgyermekes modell visszaszorulóban van, egyre több az egygyermekes család. Jól látható az is, hogy manapság kevesebben házasodnak, ami azért fontos, mivel a házasságokban jellemzően több gyerek születik, mint a párkapcsolatokban.
Megváltozott a világ
Egy ország népességét alapvetően a szülőképes korú nők száma és az összetétele határozza meg. Szülőképes kornak a 15-49 éves kort határozza meg a tanulmány. Ez a korosztály általában a népesség 25%-át tette ki 2016 előtti években. 2016-ban ez 23%, ami azzal magyarázható, hogy az össznépesség létszáma is csökken, így tehát a szülőképes nők aránya is.
A kutatók egyik kulcsmegállapítása, hogy a hazai születések egyik sajátos jellemzője a „hullámzás”. Ez azt jelenti, hogy 1950-ben és 1970-ben volt egy hullámhegy, ekkor születtek a legtöbben, majd az 1990-es évektől egy tartós csökkenés, az ezredforduló után pedig egy minden korábbinál alacsonyabb szintű gyermekszületési számstagnálása tapasztalható. Összehasonlításképpen: 2018-ban 89 800 gyermek született, 1970 több mint 151 000. Többek között változott az, hogy mikor szülnek a nők, az adott korcsoportban mennyien vannak, illetve a társadalmi okok is állnak a háttérben. Például, az elmúlt évtizedekben csökkent a házasságban élők és nőtt a házasságon kívül élők aránya. Ez pedig a gyermekvállalás szempontjából is meghatározó, hiszen hazánkban jellemzően több gyermek születik házasságon belül. Jelenleg, a 30-as éveikben járó nők 10%-a, a 40-49-évesek 22%-a elvált.
Valamint, egyre később házasodnak a nők, átlagosan 29 éves korukban, holott 1970 előtt körülbelül 21 évesen mentek férjhez a lányok. Ennek a folyamatnak a hátterében a tanulmány szerint „a fiatal nők iskolai végzettségi szintjének látványos emelkedése, az ezzel együtt járó életviteli preferenciák változása, a házasság intézményével szembeni fenntartások, vagy a párválasztással kapcsolatos attitűdök átalakulása és a lehetőségek beszűkülése állhat.” A demográfusok véleménye az, hogy nem a házasságról mondanak le a fiatalok: arról van szó, hogy idősebb korukban szeretnének házasodni. Mégis történik valami időközben, ugyanis a 30-as éveikben járó nők fele házas csupán!
Halogatás?
Ha külön-külön végig nézzük az összes női korcsoportot, azt láthatjuk, hogy minden korosztály kevesebb gyermeket szül, mint az előző évtizedekben. A 20-as éveiket taposó nőknél legnagyobb a különbség, de a 20-24 éves korcsoportban is kevesebb a gyermek, mint régebben. A rendszerváltás után a 25-29-éves korosztály gyerekszáma is csökkenő tendenciát mutat. A 30-34 évesek átlagos gyerekszáma is folyamatosan csökken, és ez már az 1990-es évektől megfigyelhető.
Az, hogy miért nem szeretnének gyermeket szülni a nők huszonévesen, azt a családalapítás későbbi életkorra történő „halasztással” magyarázzák. Viszont, ahogy a KSH kutatása is rámutatott, ez több, mint „halasztás”. Ugyanis, a 30-as nemzedék nem szül több gyermeket, nem „pótolják” be az elmúlt éveket. Ezzel összefügghet az, hogy egyre kevesebben élnek párkapcsolatban, több az egyedülálló felnőtt nő. Ennek a miértje érdekes lehet, viszont erre nincsenek statisztikai megállapítások.
A 40-es nőkre pedig inkább az jellemző, hogy lemondanak a kívánt gyermekszámról, vagy végleg búcsút intenek a gyermekvállalásnak. A 40-es éveikben járó nők gyerekvállalása szintén csökkenést mutatott 2016-ban az elmúlt évtizedekhez képest! A felmérés egyik legfontosabb tételmondata, amire felhívják a figyelmet, hogy 2016. január 1-jén a 30 év alatti nők 84%-a, az összes szülőképes korú nők 45%-a volt gyermektelen.
Nemzedékek közötti különbségek
Az egyik legnagyobb eltérés a nemzedékek gyerekvállalásában, hogy azok a nők, akik 2016-ban betöltötték a harmincadik életévüket – az egyszerűség kedvéért – egy gyermeket szültek, míg a náluk csupán húsz évvel idősebb generáció hölgytagjainak, már két gyermekük volt, mire harmincévesek lettek. A kétgyermekes családmodell aránya tehát nemzedékről nemzedékre csökken. Akik 1980-ban születtek és betöltötték a 35. életévüket azoknál 27-28% a kétgyermekes anyukák aránya.