Sokszor hallani arról, hogy miután egy meddőnek diagnosztizált pár elengedte a reményt, hogy valaha is lesz kisbabájuk, és felhagytak az orvosi beavatkozással, a nő váratlanul várandós lett. Valóban negatívan befolyásolja a stressz a teherbeesés esélyét?   

A meddőnek diagnosztizált párok életében az első sokk akkor következik be, amikor ráeszmélnek arra, hogy természetes úton valószínűleg nem lesz gyermekük, és szakembert kell felkeresni. Ráadásul, a „meddőség” szó sem segít abban, hogy a párok hamarabb feldolgozzák az orvosi diagnózist, ugyanis olyan jelentés társul hozzá, amely egy megváltoztathatatlan állapotra utal. Holott, a meddőnek diagnosztizált párok felénél orvosi beavatkozás segítségével összejön a baba, vagyis van esély arra, hogy a párnak közös gyermeke legyen.

„Nem szeretem azt a szót, hogy meddőség: már ez is egy stresszforrás. Sajnos nincs rá egyelőre jobb magyar megfelelő. Mindig hangsúlyozom, hogy a meddőség nem betegség, hanem valamilyen zavar, nem működik megfelelően a testi-rendszer. Jobb, ha ilyen nézőpontból közelítik meg a páciensek a meddőségi kezelést” – magyarázta Dr. Vesztergom Dóra, a FEME nőgyógyász szakértője, reproduktív endokrinológus, meddőségi specialista.

Lelki elengedés

A szakember elmondta, hogy nincsen tudományos bizonyíték arra, hogyan befolyásolja a stressz a meddőséget. Arról viszont már vannak felmérések, hogy valóban indukálhat vetélést. Ez azt jelenti, hogy a vetélés nem a stressz miatt történik konkrétan, hanem közrejátszik benne. A doktornő úgy vélekedik, hogy a fogantatásnak bizonyosan van lelki háttere is: „Rengeteg példát látok arra, hogy a meddőnek diagnosztizált pár „elengedi” a gyerekvállalást, megnyugszanak, beletörődnek abba, hogy nem lesz vér szerinti közös gyermekük, nem stresszelnek rajta többet. Majd örökbe fogadnak egy babát, aztán nem sokkal az örökbefogadás után, spontán megtörténik a teherbeesés.  Számos alkalommal előfordul az is, hogy az első baba a meddőségi kezelés eredményének köszönhető, aztán a második gyermek már „magától jön”. Ezért is lenne jó, ha a meddőségi kezelés alatt lenne egy professzionális lelki vezetés is. Jó ötletnek tartom, ha a pár eljár terápiára, ugyanis hihetetlenül embert és kapcsolatot próbáló feladat megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy előfordulhat az, hogy nem lesz valakinek gyermeke. A pszichológus a szorongást, valamint a meddőségi kezelés lehetséges kudarcát is segíthet feldolgozni.”

Támogató atmoszféra

Dr. Vesztergom Dórától megtudtuk, hogy kiemelkedően sokat számít, mennyire figyelnek az orvosok, a nővérek a páciensre. Hiszen, amennyiben kedves, együttérző, empatikus légkör veszi körül az illetőt, akkor csökken a szorongás, így kisebb lesz a pszichés terhelés. Az orvosok, nővérek támogatása mellett fontos, hogy a páciensnek a magánéletében is legyen egy őt erősítő közösség. Van, aki az interneten hoz létre egy csoportot (Facebook, Viber, Messengeren), és azon keresztül informálja a családot arról, hogy mi történik épp, így a család folyamatosan tudja bátorítani, vigasztalni. A nők esetében nagy szerepet játszik a stressz csökkentésében a barátnőkkel való beszélgetések. Természetesen a legalapvetőbb, hogy a pár egymás szövetségei legyenek, és nyíltan, őszintén vitassák meg a problémáikat. 

Menjen az élet a megszokott módon!

„Gyakran tapasztalom, hogy például embrió beültetése után a páciens szabadságot vesz ki, hogy minél kipihentebb legyen. Mégsem relaxál, hanem szorong – ugyanis semmi nem tereli el igazán a gondolatait. Ezért nem tartom jó ötletnek a szabadságolást: inkább menjen be az illető dolgozni, a napi munkafeladatok jól lefoglalják az elmét. Mindenképpen le szeretném szögezni, hogy nem a stressz miatt lesz, vagy nem lesz baba! Az evolúció úgymond felülírja ezt, és a megfelelő embrió– annak ellenére, hogy az illető szorong – megmarad az egészséges szervezetben. Ugyanakkor abban biztos vagyok, hogy a stressz nem segít a fogantatásban, ezért szuper lenne, ha páciensek minél több stresszkezelési és boldogságnövelő technikát tanulnának” – magyarázta a FEME szakértője.