FELELŐSEN MAGADÉRT

Ha nem jön össze a baba – a mióma meddőséget is okozhat!

Egyre több párnak kell szembenézni a meddőséggel: a probléma oka többek között a mióma is lehet. A mióma, a méhizomzat jóindulatú daganata, lehet tünetmentes, de vérzészavarokkal, alhasi fájdalmakkal is járhat, néhány esetben pedig meddőséghez is vezethet. A témában Dr. Vesztergom Dórát, a FEME nőgyógyász szakértőjét, meddőségi specialistát kérdeztük.

„Szeretném leszögezni, hogy a miómás betegek többségének lehet kisbabája. A meddő nők körében 5-10 %-os a mióma előfordulása, de ebből valójában csak a 2-3%-nál a tényleges oka annak, hogy nem jön össze a baba. Ezért könnyen előfordulhat az is, hogy csak akkor derül ki, hogy valakinek miómája van, amikor már várandós. Bár úgy tűnhet, hogy a mióma egyre nagyobb számban fordul elő, ez nem igaz. Miómája már valószínűleg az ősembernek is volt, feltéve, ha megérte a 35-40 éves kort. Nem a betegség a gyakoribb, hanem a diagnosztika fejlődött rengeteget, ugyanis ultrahang vizsgálattal ma már könnyen felismerhető” – hangsúlyozta a FEME szakértője.

shutter 1

 

A mióma kialakulása

A mióma kialakulásának oka multifaktoriális: azaz lehet genetikai eredetű, de állhat hormonhatás is a háttérben. Genetikai vizsgálatokkal találtak több olyan génmutációt, melyek miómát okoznak, közöttük olyanokat is, melyek örökölhetők. „Érdemes megkérdezni az anyukánkat vagy nagymamánkat, hogy miért volt nőgyógyászati műtétjük, illetve miért távolították el a méhüket, mivel akkoriban a leggyakoribb oka a méheltávolításnak a mióma okozta vérzési rendellenesség volt. Ma már azt is tudjuk, hogy vannak bizonyos hajlamosító tényezők is, melyek növelik a mióma kialakulásának az esélyét: ilyen az életkor, a magas vérnyomás, az élelmiszer adalékok; a szójatej; a túlzott alkoholfogyasztás, azon belül leginkább a sör; a vörös húsok nagy mennyiségű fogyasztása, illetve a kevés gyümölcs, zöldség és végül a D-vitamin hiány is.”

Az embrió beágyazódása

Ahhoz, hogy megértsük, milyen kapcsolat van a mióma és a meddőség között, érdemes egy kicsit ismerni, hogyan történik a tüszőérés; illetve miként vándorol a petevezetőben, majd hogyan ágyazódik be az embrió a méh nyálkahártyájába.

Minden hónapban egy tüsző hormonális hatásra megérik, aztán tüszőrepedéskor, a ciklus közepén, az érett petesejt a petevezetőbe jut, ahol a hímivarsejt megtermékenyíti. A megtermékenyített petesejt elkezd osztódni. Ebből lesz az embrió, amely a méh üregébe jutva, körülbelül 5-6 nap múlva beágyazódik a méh üregét bélelő nyálkahártyába.

 

kismeret miomatipusok

Nem mindegy, hol található a mióma

Fontos tudni azt is, hogy hol van pontosan a mióma, hiszen ennek különösen nagy szerepe van a meddőség szempontjából. Elhelyezkedése szerint háromfajta miómát különböztet meg az orvostudomány. A subserozus, amikor a mióma a méh felszínén, : gyakorlatilag a méhen kívül helyezkedik el, és csak a hashártya borítja. Az intramurális, amikor a méh falában; továbbá a submucosus, amikor a méh nyálkahártyája alatt található, ami következtében a méh üregét deformálhatja.

 

Hogyan okoz a mióma meddőséget?

A honlapon található tartalmak egészségügyi információs és egészségnevelő célt szolgálnak, nem helyettesítik a szakemberrel történő személyes konzultáció vagy vizsgálat szükségességét, ezért tünetek, kérdés esetés minden esetben forduljon szakorvoshoz.