„Nekem eddig nem ilyen volt” – Mit kell tudni a mell önvizsgálatáról?

Interjú Dr. Telek Anna radiológus, mammográfus szakorvossal

DrTelekA mell önvizsgálatáról nem lehet eleget beszélni, nem lehet elégszer hangsúlyozni ennek fontosságát. Újra és újra írni, olvasni, szólni kell róla, hiszen alig foglalkoznak ezzel a témával a nők. Aki tünetmentes, az nem érzi szükségét önmaga megfigyelésének, csak akkor kezd hozzá, ha már valamilyen panasza van, fájdalmat érez, vagy tusolás közben vesz észre magán valamit - ezt tapasztalja Dr. Telek Anna radiológus, mammográfus szakorvos is, aki szerint sokkal később kezdik ellenőrizni önmagukat a nők, mint ahogy az szükséges lenne.

Mikor kell elkezdeni az önvizsgálatot?

“Nagyon fontosnak tartom, hogy minden nő végezzen önvizsgálatot, hogy megismerje a saját testét és annak működösét. Mert ez is egy azon dolgok közül, amit nem tanítanak meg az iskolai biológiaórán. Véleményem szerint az egészségtudatos életmódot nem lehet elég korán kezdeni, és ebbe beletartozik a rendszeres önvizsgálat is, ami már 18-20 éves kortól ajánlott. Az emlő rosszindulatú daganata szerencsére ebben az életkorban még extrém ritka, de annak esélye, hogy időben felfedezzük a rendszeres önvizsgálattal növelhető - vallja a szakértő, akinek véleménye szerint védőnői vonalon, szakemberek előadásain keresztül, valamint gimnáziumi edukáció keretében érdemes olyan ismeretterjesztő tréningeket tartani, ahol erre felhívhatják az érintettek figyelmét. A szervezett formák mellett természetesen a szülők figyelmeztetése is fontos, rajtuk is múlik, hogy az információ eljut-e a lányaikhoz. 

“Kiemelten fontos a szülők felelőssége és tudatossága is. Az első és legfontosabb lépés, hogy tinédzser lányukat nőgyógyászhoz vigyék, mert ott maga a szakorvos hívja fel a fiatalok figyelmét az önvizsgálatra, és tanítja meg nekik önmaguk ellenőrzésének módját” - véli Dr. Telek Anna, aki maga is rendszeresen elbeszélget a hozzá emlődiagnosztikai szűrésre érkező lányos anyukákkal. Mint mondja, a szűrőkorú édesanyákon keresztül is érdemes ennek az üzenetnek a fontosságát közvetíteni, hangsúlyozni.

Milyen a helyes önvizsgálat?

A doktornő szerint a menstruációs ciklus első fele az ideális időpont. “A menzesz 2-3 napjától a középidőig, vagyis a peteérésig érdemes elvégezni mind az önmagunk, mind pedig az eszközös vizsgálatokat. Ennek az az oka, hogy ilyenkor tapintható át a legkönnyebben az emlő állománya. A peteérést követően, vagyis a ciklus második felében megduzzad a mirigyállomány, ami nem tekinthető kórosnak. Sokaknál göbösebbé, mirigyesebbé válik az emlő, akkor pedig már nehezebb eldönteni, hogy amit kitapintunk, az normális-e, avagy sem.”

Ha valaki éveken át vizsgálja, ezáltal ismeri a testét, akkor könnyebben észre fogja venni, hogy valamilyen elváltozás, eltérés alakul ki. A szakértő azt javasolja, hogy jegyezzük meg, mely napokon végezzük az önvizsgálatot, mert fontos, hogy minden hónapban ugyanakkor kezdjünk hozzá. Ha erre odafigyelünk, akkor mindig ugyanolyan lesz a mellünk tapintata, meg tudjuk ismerni a saját állományunkat, és így képessé válunk arra, hogy felfedezzük a különbségeket a korábbi időszakhoz képest.

Mire figyeljünk önvizsgálat közben?

“Lehet ülve, háton, vagy oldalt fekve is ellenőrizni a melleket. Mindig azt a karunkat kell felemelni, amelyik oldalt vizsgáljuk, és az ellentétes kézzel kell az emlőket laposan, több ujjbeggyel áttapintani úgy, mintha körkörösen, vagy spirál alakban masszíroznánk. Fontos, hogy nem szabad kihagyni a hónaljárkot sem. Számos nőnél ugyanis magasra terjed, vagyis akár a hónalj vonaláig is felnyúlhat az emlő mirigyállománya. Érdemes akár tükör segítségével is vizsgálódni. Ilyenkor a mellek alakjára, kontúrjára és a bőrbehúzódásokra kell figyelni. Ha pedig elváltozást tapasztalunk, meg kell bizonyosodni arról, hogy tapintható-e mögötte valami.

Sokan szokták nyomkodással ellenőrizni, hogy váladékozik-e a mellük. Ilyenkor azonban általában túlzásba esnek, és az erőltetéstől akár véres váladékozást is tapasztalhatnak. Akinek azonban daganat miatt alakul ki váladékozása, az rendszerint spontán történik, vagyis nincs szükség manuális nyomásra” - állítja Telek Anna, aki szerint nem szabad a mellek váladékozását erőltetni. Kiemelte azt is, hogy tudni kell, melyik fájdalomtípus számít kórosnak. A női emlő nagyon érzékeny szerv, amiben több dolog is okozhat fájdalmat. Ezek között is meg kell tanulnunk különbséget tenni. Hormonális változások, vagy testsúlyváltozás miatt, a vízháztartás okán, a stressz, de akár a peteérés és a menstruáció miatt is érezhetünk fájdalmat, sokszor csak az egyik, vagy éppen mindkét oldalon. Figyelni kell a fájdalomérzetre, de nem csak ez az egyetlen tünet. De persze az sem jó taktika, ha valaki azért nem fordul orvoshoz, mert még nem érez fájdalmat a melleiben.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

„Akkor kell orvoshoz fordulni, amikor változást érzékelünk, illetve a fent említett tünetek valamelyikét észleljük. A leggyakoribb ilyen panasz a csomóérzet. Ez nem minden esetben egy jól körülhatárolt egyértelmű csomó, lehet hogy csak kissé tömörebbé válik az állomány. Sokan úgy fogalmaznak, hogy ’nekem eddig nem ilyen volt’. Vagyis nem érint egyértelműen csomót, de érzi, hogy korábban másmilyen volt a tapintat. Hormonálisan aktív életkorban lévő nőknek azt szoktuk tanácsolni, hogy várják meg ilyenkor a következő menstruációt, mert lehet, hogy csak azzal összefüggésben lett göbösebb az állomány. Ha a menzeszt követően is fennáll a panasz, akkor kell felkeresni egy emlődiagnosztikai központot” - tanácsolja a szakértő, majd hozzáteszi, hogy ez ugyan beutaló köteles, de bármilyen orvostól, így a háziorvostól és a nőgyógyásztól is elfogadják a beutalót.

Fontos tudni azt is, hogy ezekben a centrumokban nem csak mammográfia létezik. Van ultrahang és mintavételi lehetőség is, vagyis nem kell rögtön a legnagyobb mumusra, a mammográfiára készülni, vagy éppen attól félni. Az ott dolgozó szakemberek el tudják dönteni, hogy a páciensnek az életkora, illetve a panaszai alapján mire van szüksége. Attól függően, hogy a vizsgálat milyen eredménnyel zárul, a szakorvos eldönti, hogy további rendszeres önvizsgálatot, esetleg kontrollt javasol, vagy ha talál valamit, akkor tájékoztatást ad a kivizsgálás további lépéseiről.

„Azt szoktam mondani, hogy nincs felesleges vizsgálat. Ha egy nő tapint valamit, amiről nem tudja eldönteni, hogy kóros-e, vagy sem, akkor nagyon megijed, rögtön a legrosszabbra gondol. A háziorvos vagy a nőgyógyász tapintásos vizsgálat alapján nem tudja kizárni, hogy nincs semmi baj. Vagyis ha már panasz van, akkor nem szabad késlekedni, mindenképpen szakorvoshoz kell fordulni, és ragaszkodni kell a kivizsgáláshoz. Mindennapos eset, hogy a tünetek hátterében nem találunk kóros elváltozást. De akkor is hasznos egy ilyen találkozó, mivel segítünk a nőknek megtanulni, milyen az emlőállományuk, és otthon már az útmutatásaink szerint vizsgálhatják magukat. Ameddig ugyanis ezt nem tanítják sehol, addig ez is a mi feladatunk”- vallja Dr. Telek Anna, akit áldozatos munkájának megbecsüléseként betegei anonim módon jelöltek a Szent Györgyi Albert díjra. A régiók szerinti közönségdíj jelöltjeire március 16-én éjfélig lehet voksolni.

A honlapon található tartalmak egészségügyi információs és egészségnevelő célt szolgálnak, nem helyettesítik a szakemberrel történő személyes konzultáció vagy vizsgálat szükségességét, ezért tünetek, kérdés esetés minden esetben forduljon szakorvoshoz.