Sokan keresünk első körben az interneten vagy a reklámokból megoldást egészségügyi problémáinkra. Habár mindez egyszerűbbnek és gyorsabbnak tűnhet, de nagyon veszélyes is lehet. Több kutatás is készült az elmúlt években, volt, ami szerint a lakosság hetven százaléka első körben online keresi a megoldást és állítja fel maga a diagnózist. Rangos Katalin médiaszakember, FEME alapító figyelmeztet ennek veszélyeire.

„Ha végignézzük bármelyik tévécsatorna esti programját, szinte nincs nap, hogy ne tanulnánk meg, hogy mire van szükségünk, ha szorongunk, vagy gondoskodni szeretnénk könnyű reggeli toalettünkről, esetleg ha enyhítenénk klimaxunkat vagy szabályoznánk emésztésünket. Nem beszélve a fájdalomcsillapítók garmadájáról, amiket szinte kinyújtanak a tévéből egy pohár vízzel, annyira bizalomgerjesztően ajánlgatják a reklámok. Egyszerű lenne azt mondani, hogy egy felelős ember orvoshoz fordul a problémájával, és nem a képernyőtől várja a tuti tippeket, csakhogy a dolog ennél bonyolultabb. Minél jobban eltalált összefoglalót ad a tünetekről egy hirdetés, minél szimpatikusabb szereplők mutatják be a betegségeket, annál könnyebben jut eszünkbe a patikában a tévében látott tabletta neve”—mondja Rangos Katalin. A médiaszakember szerint a vény nélkül kapható szerek arra mindenképpen jók, hogy ellavírozgassunk velük, ameddig orvoshoz kerülünk, de bőven benne van a pakliban, hogy megpróbálunk lábon kihordani valami feltétlenül orvosi kezelést igénylő kórságot.

„Az öngyógyítás ritkán válik be. Apró működési zavarok, alkalmi vírusok mind gyógyíthatók a tévé-doki ajánlásaival. Amiért beszélni kell minderről, az a speciális helyzet, ami előállt az utóbbi három-négy évben, nevezetesen egyre zsúfoltabbak a szakorvosi rendelők, a megfelelő diagnosztikai eljárást egyre nehezebb kivárni, ilyenkor az öngyógyító reflexünk túl gyorsan bekapcsol, és elkezdünk az interneten olvasni a bajunk után. Az információs társadalomban a legnagyobb zűrbe keverhetjük magunkat, ha a netről fejtjük meg a betegségünket. Pillanatok alatt végzetes kórokat szerezhetünk, vagy pont ellenkezőleg, elbagatellizálhatunk valóságos veszélyeket, ha félreértünk valamit a webdoktorok diagnózisából —folytatja a FEME alapító. — Nem arról akarok senkit lebeszélni, hogy rákeressenek a tüneteikre, hanem inkább nyomatékosan küldenék orvoshoz mindenkit, mert a laikus információgyűjtés felesleges izgalmakat okozhat, vagy ami legalább olyan rossz, elodázza a valódi gyógyítást. De ugyanúgy a legcsábítóbb dolog a világon valakitől tanácsot kérni az ismeretségi körből, akinek hasonló tünete, vagy ne adj’ isten pont olyan betegsége van, mint nekünk. Hiszen ő érti, miről beszélünk, neki is ott fáj, ő is attól szorong és sorolhatnám. De főleg, már szed is egy bizonyos gyógyszert, és be is vált szerencséjére. Ha pedig neki használt bizonyos szer, ha ő eredményesen próbált bizonyos gyógymódot, akkor nyilván nekem is jó lesz. Nos, semmiképp ne vegyenek be másnak felírt gyógyszert, és csak fokozott tapintattal kérdezzenek rá a saját orvosuknál, ha az ismerős vagy barát által alkalmazott gyógymódra akarnak rátérni! Azonos betegségeknél is sokféle megoldás lehetséges, és főleg mi, betegek vagyunk különbözők. Tehát mindenképpen orvossal beszéljék meg a betegségüket, és ne a sorstárs terápiáját kövessék! Viszont bátran érdeklődjenek mindenről a saját orvosuknál!”—figyelmeztet Rangos Kati.

És teszi ezt egyáltalán nem megalapozatlanul. Több kutatás is készült a témában, van, ami szerint a lakosság hetven százaléka elsőként az internethez fordul, ha bármilyen panasza van. Egy friss magyarországi felmérés viszont ezt a jelenséget elsősorban a közép- vagy fiatalabb korosztálynál mutatta ki. Eszerint a 18‒39 éves korosztály közel fele rögtön a Google-t üti fel bármilyen egészségügyi panasz esetén, de a 40‒49 éves korosztály 40 százaléka is először a neten keresgél. Ezzel szemben az 50‒59 évesek 61 százaléka azonnal orvoshoz fordul, és csak alig 26 százalék keresi fel a világhálót. A Google Trends adatai szerint 2016 novembere és 2017 novembere között a terhesség tüneteire kerestek rá legtöbben a világhálón, amit a cukorbetegség, az allergia, a pajzsmirigy és a reflux követnek. Emellett a gerincsérv, az influenza és a depresszió is ott van a legnépszerűbb keresőszavak között. De egyre többször kerül a laktóz- és a gluténérzékenység is a keresőbe. Egyre inkább terjednek az okostelefonos egészségügyi alkalmazások, amik ingyenesen letölthetők, egyszerűen kezelhetőek, viszont orvosi megerősítés nélkül könnyen téves diagnózist adhatnak.