„Szégyenérzet, félelem, nemtörődömség – megannyi okot felsorolhatnánk, vajon miért nem megyünk, vagy miért nem megyünk időben az orvoshoz. Ahogy annak is rengeteg oka van, miért nem kerülnek szóba a női betegségek. Ezen kell változtatnunk, amit a FEME alapításakor is elhatároztunk.” Jaksity Kata, televíziós szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy nőként, családanyaként felelősségünk van a példamutatásban, és hogy megtörjük ezt a jeget.

„A hallgatás a legrosszabb, amit tehetünk. Még a barátnőkkel sem beszél senki igazán a problémákról, még ott sem szívesen említik meg, ha például extrém erős vérzésük van, vagy fájdalmas a szexuális életük. Mert nem merik. Vagy terhelni nem akarják a környezetüket. Én egészen megdöbbentem, amikor az egyik divattervező ismerősöm váratlanul meghalt. Méhnyakrák volt a diagnózis. Az utóbbi időben lelki problémái is voltak, megváltozott, nem is figyelt igazán magára, egyértelmű volt, hogy nagyjából magában küzdötte végig ezt a betegséget, vélhetően orvoshoz is későn ment, mert nem is akart tudni róla. Éppen ezért fontos, hogy a mindennapi látókörünkben ott legyenek a női gondok is”—mondja Kata, aki maga is átélte, átéli, milyen az a rettegés, a szorongás, ha beszélni kell, vagy várni egy-egy vizsgálat eredményére. „Nekem két műtétem volt, 2013-ban, majd két évvel ezelőtt távolítottak el egy-egy csomót a mellemből. Sajnos két nagynéném és nagybátyám is átesett a mellrákon, nálunk nagy a családi halmozódás, így nagyon figyelnem kell. Persze hogy minden alkalommal egy rettegés, hogy vajon mit mutat a mammográfia, de kell az óvatosság. A fiaim tudnak róla, mindent elmondtam nekik is, szoktunk beszélgetni arról, hogy milyen fontos az egészségtudatosság. Lényegében három korosztály, 20, 13 és persze a kislányomnak, aki 4 éves, is szoktam ilyesmiről beszélni, úgy érzem, megértik és tudják már ennek a fontosságát, nyilván mindannyian a maguk szintjén. Azt érzem, hogy hiába a kampányok, a rendszeres tájékoztatás, mégsem érzik sokan személyesen még a legalapvetőbb vizsgálatok fontosságát sem. A rendszeres mell önvizsgálatot, az évenkénti nőgyógyászati szűrést és a kétévenkénti mammográfiát elengedhetetlennek tartom. Pedig még ezen túl is figyelnünk kellene magunkra. És merni beszélni a gondjainkról, és nem csak arról, hogy mondjuk a csajokkal kidumáljuk a férjünket, a főnökünket, vagy épp a gyerekekkel mi történik, hanem arról is, ha intim problémáink is vannak. Egyébként, ha ezek nem tabutémák otthon, akkor már a gyerekeink sem fogják annak kezelni”—üzeni a FEME alapító.