A Felelősen Magadért Egyesület rendezvényein gyakran szóba kerül, milyen stresszes világban élünk, és mennyire sok területen kellene helyt állni. Jaksity Katával, a FEME alapítótagjával és elnökével beszélgettünk, hogyan lehet megtalálni az életben a harmóniát és hogyan lehet a munka-magánélet-család egyensúlyát fenntartani.
Mielőtt az egyik kedvenc témádról, az én-időről beszélnénk, elmondanád, hogyan néz ki egy napod, mennyit dolgozol?
Jakisty Kata: „Nagyon sűrűek a napjaim. Ráadásul most sok a munka is, ezért állandóan pörgetem a fejemben az aktuális dolgokat, gyakran széthajtom magam sajnos. Kommunikációs szakemberként dolgozom felsővezetői pozícióban, ami azzal jár, hogy bent kell lennem az irodában minden nap, valamint párhuzamosan foglalkozok több projekttel. Emellett még ott vannak a FEME-vel kapcsolatos feladatok és a jótékonysági rendezvények is. Szerencsésnek mondhatom magam, mert szeretem a munkám, és minden tevékenységet, amiben részt veszek. Ugyanakkor, az lenne a legjobb, ha napi hat óra lenne a munkaidő, mert a nyolc-tíz-tizenkét óra rengeteg, pláne három gyerek mellett. Mivel, a volt férjemmel elváltunk, ezért a gyerekek körüli teendők logisztikája is egy külön állás, mondhatni. Arra mindenképp próbálok figyelni, hogy a kislányomért négyre el tudjak menni, aztán a gyerekkel este együtt tudjunk vacsorázni, programozni. Mire végzek, este kilenc lesz, utána leülök még dolgozni, e-mailekre válaszolni. A hétköznapok így telnek, a szombat pedig szinte teljesen elmegy a házimunkával.”
Hogyan teremtesz a rohanásban harmóniát?
Jakisty Kata: „Az élet, többek között, folyamatos balanszírozás a munka és magánélet között; nem egyszerű megtalálni a harmóniát. Ez pedig bizonyosan lehetetlen úgy, ha nem foglalkozunk olyannal, ami igazán kikapcsolna minket; nem végzünk olyan tevékenységet, amiközben jól érezzük magunkat és feltöltődünk. Ez az én-idő, aminek a fontosságát mindig hangsúlyozom. Ha nem szánunk időt magunkra, a test és a psziché is elfárad, a tartalékaink lemerülnek, és jön például egy betegség. Sokszor tapasztalom, hogy a nők az én-időt önzőségnek tartják, azt gondolják, nem engedhetik meg maguknak, holott csak akkor tudjuk elvégezni a feladatainkat, akkor tudunk »adni«, ha van rá energiánk.”
Hogyan és mivel töltöd magad?
Jakisty Kata: „Az egyik kedvenc szabadidős tevékenységem az, amikor reggel a kutyát sétáltatom. Akkor nem veszem fel a telefont, nem nézek e-maileket. Ezt nagyon szigorúan tartom. Egy nyugodt, a zavaró gondolatoktól mentes állapotot élek meg reggelente a kutyával. Pláne, hogy egy shiba fajtájú kutyánk van, aki télen úgy húz, hogy lobogok utána, mint egy zászló; szóval nem is tudnék másra figyelni. Szintén én-idő, amikor tanulással, a saját magam fejlődésével foglalkozom. Mostanában mindfulness témában leginkább Tony Robbinst hallgatom. Nem hagyom ki a heti egyszeri masszást sem. A barátnőim társasága szintén az egyik legjobb feltöltődés számomra.”
Milyen tanácsokat tudnál adni azoknak, akik szeretnének időt szánni magukra, de valahogy soha nem kerül rá sor?
Jakisty Kata: „Első lépésként el kell határozni, hogy igenis foglalkozunk magunkkal. Fontos határokat szabni és strukturálni a napokat. Továbbá, időnyerés szempontjából jó ötlet összekötni két tevékenységet. Például amikor úton vagyok, kocsiban ülök, akkor intézek el számos telefonos beszélgetést, például az interjúkat is. Tudatosan figyelek arra, hogy az ébren létem utolsó fél óráját már azzal töltsem, amit szeretek. Mivel a munka rengeteg feszültséggel jár, és minden hétköznapom túlterhelt, ezért leginkább vezetett meditációt hallgatok lefekvés előtt. Sokat segít, hogy el tudjam engedni a gondolataimat. Az internetnek hála rengeteg ingyenesen elérhető relaxációs, meditációs hangfelvétel, videó is van. Jó szívvel ajánlom mindenkinek Deepak Choprát, nekem most ő vált be a legjobban. Ami pedig talán az egyik leglényegesebb, hogy tudni kell nemet mondani.”
Te mire mondasz nemet?
Jaksity Kata: „A munka utáni munkára mindenképp. Könnyen beleestem régebben abba a hibába, hogy még egy feladatot, még egy projektet, munkát elvállaljak. Most már nemet tudok mondani arra, ami a munkaidőbe nem fér bele. Illetve, a vasárnapot megtartom magamnak és a családnak: nem veszem elő a munkát, még akkor sem, ha elmaradásban vagyok. Vasárnaponként szoktunk túrázni, barátokkal időt tölteni, vagy csak otthon vagyunk a gyerekekkel, és filmezünk.”
Mi az, ami bárhogy is igyekszel, kimarad a mindennapjaidból, holott fontos lenne?
Jaksity Kata: „A több mozgás hiányzik. A jógát mindenképp vissza kell hoznom az életembe. Egyelőre még nem tudom, mi a megoldás erre, de valószínűleg a munka átszervezésével ezt is meg lehet majd oldani. Mint mondtam, nem egyszerű a harmónia és az egyensúly megtalálása és fenntartása, de ezzel mindannyian így vagyunk.”