Május 8. a petefészekrék világnapja. Ez alkalomból számos egészségügyi szervezet, alapítvány tesz világszerte annak érdekében, hogy minél többen tudjanak erről a nőket érintő, egyik legsúlyosabb daganatos betegségről. Ehhez csatlakozunk a Felelősen Magadért Egyesülettel is, cikkünkben Dr. Katona Renáta szülész-nőgyógyász szakértőnk segít abban, hogy többet megtudjunk a betegségről, minél többen értesüljenek a lehetséges tünetekről, megelőzési lehetőségekről.

A petefészekrák az egyik legagresszívabb betegség, amely kialakulásának pontos okát még nem ismerik. Magyarországon az ötödik leggyakoribb rosszindulatú daganat: a nőgyógyászati daganatok csupán 25 százalékát adja, de a petefészekrák követeli a legtöbb halálos áldozatot. Magyarországon évente körülbelül 1400 új esetet fedeznek fel, és a petefészekrák csaknem 700 nő halálát okozza. A betegséget nehéz korai stádiumában felismerni, ugyanis a tünetek nagyon általánosak, és nincs megbízható szűrővizsgálati protokoll a kimutatására.

Okok – hajlamosító tényezők

„Akinek a családjában halmozottan előfordult emlő-, vastagbél- vagy petefészekrák, az genetikailag hajlamosabb a betegségre, így nagyobb veszélynek van kitéve. Ezen genetikai kockázatok egy része az úgynevezett BRCA1 és BRCA2 mutációk vizsgálatával szűrhető. A hordozók számára mindenképpen javasolt a gyakoribb szűrővizsgálat, vagy akár a fertilis kor végén az elektív petefészekeltávolítás. A petefészek-daganatok zöme ugyanis a menopauzát követően jelentkezik. A hormonterápiák, beleértve a meddőségi kezeléseket vagy a posztmenopauzás hormonpótlást, szintén emelhetik a rizikót. A korai első menstruáció és a késői menopauza is növelheti a daganat kialakulásának esélyét. Rizikótényezőnek tekinthető az elhízás, a dohányzás és a mértéktelen alkoholfogyasztás is. A terhesség, a szoptatás és a fogamzásgátló tabletták szedése; a zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonafélékben gazdag, ugyanakkor a vörös húsban, feldolgozott élelmiszerekben szegény étrend csökkentheti a kockázatot” – mondta a FEME szakértője.

Korai felismerés – hüvelyi ultrahang

Dr. Katona Renáta hangsúlyozta, hogy a petefészek-képletek 75-80 százaléka jóindulatú. A petefészekrák tehát nem olyan gyakori megbetegedés, mint az emlőrák, de ez az egyik legkíméletlenebb betegség, amely gyorsan áttéteket okoz; ezért fontos a korai diagnózis:

„A diagnózis felállításával kapcsolatban az a gond, hogy nincs olyan szűrési protokoll, mint az emlőkrák vagy a méhnyakrák esetében, ahol olyan szűrések vannak, amelyek jó hatásfokkal ki tudják mutatni a daganatot megelőző állapotot és a korai stádiumú daganatot is. Gyakorlatilag, az évenkénti rákszűréskor, a hüvelyi ultrahanggal végezett vizsgálat során látjuk, hogy jelen van-e a petefészek-eltérés, és az a nemzetközi kritériumokat (IOTA) alkalmazva, felveti-e a rosszindulatúság, latinul a »malignitas« gyanúját. Továbbá, ebben segítenek nekünk a vérből meghatározható petefészek-tumormarkerek, amely eljárás önmagában nem alkalmas a betegség szűrésére. Tehát a képalkotó vizsgálatot és a tumormarkert együtt kell értékelnünk, majd a »malignitas« esetleges gyanújakor, a beteget műtétre kell irányítani. Mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy ha valaki elmegy az éves  nőgyógyászati rákszűrésre, és ott nem végeznek ultrahangot, csak citológia mintavétel történik, az csak a méhnyakrák vonatkozásban ad bármilyen információt, a petefészekrákról nem! Tehát, mindenképpen ki kell egészíteni a rákszűrést hüvelyi ultrahanggal!”

Tünetek 

Korai stádiumban a daganat legtöbbször semmilyen tünetet nem okoz.  Amennyiben igen, a korai tünetek közé tartozik: hasi diszkomfort, széklethabitus változása, gyakori vizelési inger, hasi nyomásérzés, puffadás, vérzészavar.

Mivel a korai tünetek nagyon általánosak, így ezekből nem ismerhető fel könnyen a betegség, emiatt pedig a diagnózist is később kapja meg a páciens: „A petefészekrákot vagy véletlenszerűen ismerjük fel rákszűrés kapcsán, vagy a belgyógyászati vizsgálatokon derül ki. Ugyanis, sok beteg elsősorban a belgyógyászt keresi fel, hiszen a tünetek között szerepel puffadás, étkezéskor fellépő korai telítettség érzés stb. Tehát, nem kifejezetten nőgyógyászati jellegű panaszokat észlel a beteg! Előrehaladott stádiumban a tünetek között szerepelhet a fulladás, nehézlégzés, fogyás, erős hasi fájdalom, trombózis; amelyekből már hamarabb felmerül a petefészekrák gyanúja” – tette hozzá Dr. Katona Renáta.

Kezelés

Legelőször az összes daganatot és a makroszkópos áttéteket távolítják el sebészeti eljárással, azután kemoterápiára kerül sor.  Célzott, úgynevezett biológiai terápiát is egyre inkább alkalmaznak az orvosok, a kemoterápia kiegészítéseként vagy önmagában. Ezzel a betegek életét jelentősen meg tudják hosszabbítani. A FEME szakértője felhívta a figyelmet arra, hogy ne várjuk meg, míg erre sor kerül, inkább minden évben menjünk el a rákszűrésre: vegyük komolyan magunkat, és a betegség lehetőségét is!