FELELŐSEN MAGADÉRT

Hugonnai Vilma – az első magyar orvosnő „Az embernek hinnie kell önmagában, nem is szabad másban hinnie, csak önmagában”

Száz évvel ezelőtt a nők nem tanulhattak tovább, és szinte elképzelhetetlen volt, hogy egy nőből is lehet orvos. Hugonnai Vilma mégis elérte ezt, első női orvosként dolgozott, és egész életében a női egyenjogúságért harcolt.

hugonnai

 

Hugonnai Vilma 1847-ben született grófi családban és egy hatalmas kastélyban nőtt fel Nagytétényben. A kor szokásainak megfelelően elvégezte a leánynevelő intézetet, majd 18 évesen férjhez ment egy földbirtokoshoz. Hugonnai Vilma egész kicsi gyermekkorától tudta, hogy orvos szeretne lenni, de ez megvalósíthatatlannak tűnt, hiszen nő nem lehetett orvos Magyarországon. Hugonnai Vilma végül mégis az első női doktor lett! Élete során nem csak egyéni bátorságról és hitről tett tanúbizonyságot, a női egyenjogúságért vívott harca a többi nő életét is megváltoztatta.A nők csak gyereknevelésre alkalmasak 

A 19. században az az általános meggyőződés uralkodott, hogy a nők fizikailag és szellemig is alacsonyabb rendűek a férfiaknál. Úgy hitték, hogy a nőknek gyakorlatilag egy feladatkörük lehet: a család kiszolgálása, a gyereknevelés. A kor szellemét befolyásoló férfiak vélekedése szerint, a nőknek nincs jelentős társadalmi értékük, a művészethez, tudományhoz, kultúrához nem képesek hozzáadni semmit. Ebből következően, a nők nem iratkozhattak be semmilyen egyetemre Magyarországon, sőt Európa legtöbb országában is ez volt a helyzet. Ha valaki nőként diplomát kívánt szerezni, akkor ezt olyan országban tudta kivitelezni, ahol nők is részt vehettek a felsőoktatásban. Ha egy nő orvosi egyetemre szeretett volna járni, ahhoz leginkább Angliába, Svájcba vagy Amerikába kellett utaznia.

Bár megszerezte a diplomát, mégsem lehetett orvos

Hugonnai Vilma 25 évesen döntött úgy, hogy Zürichbe megy orvosi egyetemre. Hitt abban, hogy képes elvégezni az egyetemet minden rá váró nehézség ellenére is, és egyszer orvos lehet belőle: „Az embernek hinnie kell önmagában, nem is szabad másban hinnie, csak önmagában”[1].

Az egyetemi beiratkozáshoz akkoriban a férj beleegyezésére volt szükség, amit Hugonnai Vilma meg is kapott, viszont anyagi támogatást nem. Továbbá, az akkor hatéves kisfiát is a férjére kényszerült hagyni.  Nehéz körülmények között élt, mégis elvégezte Svájcban az egyetemet, letette az összes vizsgát, megvédte az orvosi disszertációját, lediplomázott és 1880-ban jött vissza Magyarországra, hogy megkezdje orvosi pályafutását. A neves egyetemen szerzett diplomája ellenére, mégsem praktizálhatott Magyarországon, mivel Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter elutasította a diplomájának honosítását: nem értett egyet azzal, hogy a nők egyenjogúak legyenek a férfiakkal!

Mivel nem tudott orvosként dolgozni, elvégezte a bábaképzőt, bábaként kereste a kenyerét, és elvált a férjétől.

Mindig megvédte a nőket, nem félt a nyilvános vitáktól

Hugonnai Vilma életében egy hatalmas fordulat történt, amikor 40 évesen férjhez ment Wartha Vince vegyészhez, műegyetemi tanárhoz, akitől a következő évben egy kislánya született. A férje győzte meg és támogatta Hugonnai Vilmát abban, hogy hagyja abba a bábaságot és az energiáját a nők egyenjogúságának kivívására fordítsa. Hugonnai Vilma rendszeresen vitába szállt azokkal a neves politikusokkal, irodalmárokkal, tudósokkal, akik nem hittek abban, hogy a nők alkalmasak a szellemi pályákra, illetve azokkal, akik nem hitték, hogy a nők jó orvosok lehetnek. A nők jogegyenlőségéért harcolt, valamint részt vett a nők képzésében: tanított betegápolást, gyermekgondozást, gyermekvédelmet, háztartás- és egészségtant.

 Az első női orvosunk

Végül, Wlassics Gyula kultuszminiszter rendelete nyitotta meg a nők előtt a budapesti és a kolozsvári egyetem bölcsészeti és orvosi karát 1895-ben. (A többi egyetemi pálya továbbra sem vált elérhetővé a nők számára.)  1897-ben Hugonnai Vilma diplomáját – többszöri kérésére – elismerik: ötvenévesen avatják doktorrá. Innentől kezdve orvosként rendel és dolgozik; ő az első női orvos Magyarországon.

61 éves korában hatalmas tragédia éri, betegségben meghal az akkor húsz éves lánya, Vilma; férje rá hat évre szintén távozik az élők sorából. Ekkor, 1914 augusztusában, 67 évesen katonaorvosnak állt, és a nőket arra buzdította, hogy jelentkezzenek betegápolóknak. 1922-ben halt meg Budapesten.

Emlékezete

ter pici
(Fotó: FEME)

Hugonnai Vilmának köszönhető, hogy Magyarországon nők is orvosi pályára léphettek, és elfogadták őket orvosként Magyarországon. A Semmelweis Egyetem megalapította a Hugonnai Vilmáról elnevezett díjat. Több regény is született az életéről, számos iskola őrzi a nevét, valamint Budapesten egy teret neveztek el róla, utolsó lakhelyét VIII. kerületben (Bíró Lajos utca 41.) emléktábla jelöli, hamvai a Fiumei Úti Sírkertben találhatók.

Forrás:

Dr. Bruckner Éva: Az első magyar orvosnők nyomában

Róder Imre Könyvtár: Hugonnai Vilma

 

[1] Kristó Nagy István (szerk.): (1983): Bölcsességek könyve. Gondolat, Budapest.

A honlapon található tartalmak egészségügyi információs és egészségnevelő célt szolgálnak, nem helyettesítik a szakemberrel történő személyes konzultáció vagy vizsgálat szükségességét, ezért tünetek, kérdés esetés minden esetben forduljon szakorvoshoz.