A Kivételes Nők cikksorozatunkban olyan nőket mutatunk be, akik életükkel bebizonyították, hogy a nők erősek, bátrak és mindenre képesek. Elsőként Kossuth Lajos legfiatalabb húgának regényes életét mutatjuk be!

Útjára indítjuk a Kivételes Nők sorozatunkat, ugyanis szeretnénk olyan nők életét elmesélni, akik változást hoztak és jobbá tették a világot, még akkor is, ha ehhez számos akadályt kellett leküzdeniük. Olyan nőket mutatunk be Nektek, akik nemcsak a saját korukban értek el kimagasló eredményeket az orvostudomány, a nők képzésének a területén, hanem tevékenységükkel lehetővé tették, hogy a jövő nemzedéke teljesebb életet élhessen.

Kossuth Zsuzsanna méltán ilyen ikon, hiszen megszervezte a katonai kórházakat, fáradhatatlanul járta az országot, felhívást intézett a nőkhöz. Mindezt úgy, hogy korán elveszítette a férjét és a legkisebb gyermekét; bebörtönözték, majd el kellett hagynia az országot. Csupán 37 évet élt, de munkája, szellemisége a mai napig példaként szolgál mind a nők, mind az egészségügyben dolgozók számára.

Egy különleges lány

 A Kossuth-házaspárnak egy fia – a jól ismert Kossuth Lajos – és négy lánya született. A legfiatalabb gyermek, Kossuth Zsuzsanna, 1817. február 17-én jött világra Sátoraljaújhelyen. Rendkívüli eszes lány hírében állt, akit a közélet és a politika már kiskamaszként foglalkoztatott. Több nyelven beszélt és Lajos bátyja jogra tanította – állítólag Zsuzsanna volt Kossuth Lajos kedvenc húga.

Kossuth Zsuzsanna 19 évesen már tudósításokat írt a megyegyűlésekről, majd „végig nézte” ahogy Kossuth Lajost ellenzéki tevékenysége miatt több évre letartóztattatják, miközben édesapjuk agyvérzésben meghal. Miután Kossuth Lajos kiszabadult, feleségül vette képviselőtársa, Meszlényi Rudolf lánytestvérét, Teréziát. Kossuth Zsuzsanna pedig beleszeretett Meszlényi Rudolfba, 24 évesen férjhez is ment hozzá és két lánygyermekük született. Férjével együtt sokat tettek azért, hogy az emberek tudatosan vásároljanak, és amennyiben lehet, hazai terméket (például magyar kelmét és ne külföldi textilt) vegyenek. Így kétségkívül mondhatjuk, hogy megelőzték a korukat!

Hét év boldog házasság után Rudolf váratlanul, egy agyhártyagyulladás következtében meghalt. Zsuzsanna ekkor épp várandós volt a harmadik gyermekükkel, egy kisfiúval. Kismamaként teljesen egyedül maradt a gyerekekkel, illetve a férje által hátrahagyott adóságokkal. Ekkor már 1848-at írunk, és Zsuzsanna úgy dönt, hogy elutazik a bátyja után Debrecenbe.

Elképzelhetetlen munkabírás – a katonák ápolásának szentelte magát

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kirobbanásakor minden katonai vezető számára világossá vált, hogy nem lehet sikeres hadjáratokat folytatni akkor, ha nincs utánpótlás és nem gondoskodnak a sebesült katonák ápolásáról, felépülésükről. Ezért, 1849 áprilisában Kossuth Lajos a húgát (aki ezen a téren már bizonyított és kórházi tapasztalattal rendelkezett) nevezte ki az ország összes tábori kórházának főápolónőjévé, főfelügyelővé. Ne felejtsük el, hogy abban az időszakban nem fogadták el a nőket vezetőkként, hátrányos helyzetben voltak a férfiakhoz képest minden tekintetben!

Ezért is óriási teljesítmény, hogy a kinevezését követően Kossuth Zsuzsanna három hónap alatt 72 tábori kórházat létesített. Meghatározta, melyek a kornak megfelelő kórházi felszerelések; megszervezte, hogy minden kórházban legyen folyamatos gyógyszer és kötszer ellátás. Megalapította a betegápoló egyleteket, amelyekben a nők segédkeztek: kötszernek alkalmas lepedőket, gyolcsokat gyűjtöttek össze.

Menekülés

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc végét jelentő világosi fegyverletétel (1849. augusztus 13.) után Zsuzsanna számára is a menekülés maradt az egyedüli opció az életben maradásra. Külföldre szeretett volna menni, viszont csak Nagyváradig sikerült eljutnia a Kossuth családnak (Zsuzsannának, az édesanyjának, a lánytestvéreinek és a gyermekeinek). A menekülés közben legkisebb gyermeke, az akkor egy éves Rudolf betegségben, a karjai között halt meg.

A Kossuth család először orosz fogságba került, majd 1851 telén Haynau katonái bebörtönözték Zsuzsannát a lánytestvéreivel együtt. Fél év raboskodás után pedig azzal a feltétellel engedték őket szabadon, hogy az egész családnak azonnal el kell hagynia Európát. A halálos ítélettől az olyan osztrák katonatisztek vallomása mentette meg őket, akik magyar kórházba kerültek sebesültként, és megfelelő ellátást kaptak; nem számított, hogy az ellenséges csapatokhoz tartoztak.   

Zsuzsanna úgy tervezte, hogy a családjukkal követik Kossuth Lajost, és Amerikába emigrálnak, de ehhez rengeteg pénzt kellett összegyűjteniük. Egy rövidke ideig Brüsszelben tartózkodtak, ahol megtanulta a csipkeverést és egy csipkeverő műhelyt nyitott. Édesanyja Brüsszelben időközben meghalt, akit csak az éjszaka közepén temethettek el az osztrákok követelése miatt. Nagy viszontagságok árán 1853-ban kijutott az Egyesült Államokba, ahol folytatta a csipkeverő vállalkozását. Nem sokkal később, 1854. június 29-én, 37 évesen, tüdőbetegségben halt meg.

A Magyar Ápolási Egyesület emlékdíjat alapított a tiszteletére. Számos egészségügyi szakközépiskola viseli a nevét országszerte, valamint közterületek, szobrok őrzik nevét és alakját. 

Forrás: Magyar Ápolási Egyesület rövid és hosszú beszámolója Kossuth Zsuzsannáról