Jaksity Kata régóta keresi arra a választ, hogyan lehetne örömtelibben élni, hogyan lehetne pozitívabban gondolkodni, úgy hogy ne a külső körülmények, történések befolyásolják a pszichés jóllétünket. Miután Kata nemrég végezte el a Yale Egyetemen a Jóllét Tudományát (Science of Well-being) kurzusát, most megoszt velünk néhány hatékony technikát, amit érdemes megfontolni.

A pozitív gondolkodás, a tudatosság, a boldogság mibenléte annyira foglalkoztatja Katát, hogy a több hónapos külföldi, online kurzus után még egy mindfulness-coach képzést is elvégzett, illetve folyamatosan tanul és gyakorol. Arra kértük, hogy mesélje el, miért foglalkoztatja ez a téma, és osszon meg velünk pár tippet is, amelyek segíthetnek a mindennapok során!

Jaksity Kata: „Rég elindultam már az önismereti úton. Mindig érdekelt, hogyan lehet a körülményektől függetlenül pozitívan gondolkozni. Volt egy olyan életszakaszom, amikor borzasztó rosszul voltam több éven keresztül folyamatosan, annyi tragédia történt. Jártam pszichológushoz, de úgy éreztem nem elég. Ez vezetett el a mindfulness-technikák elsajátításához, a meditációhoz, a pszichés jóllét fejlesztéséhez. Mivel szeretek tanulni, ezért egyre inkább belemélyedtem ebbe a témába, egyre több tanfolyamot végeztem el, és egyre inkább kikristályosodott bennem, hogy érdemes még több energiát fektetni ebbe az ügybe. Természetesen rengeteg gyakorlat van, ezért az a legjobb, ha személyesen tudunk tanulni valakitől; mindenesetre pár, igen hatékony és egyszerű technikát megosztok most. Ezek nálam mind beváltak, ezért őszintén hiszem, hogy másnak is segíthet.”

1. Tudatos étkezés

„Az étkezésnél az ételre figyeljünk! Ne csacsogva, a telefont nyomkodva vagy tévénézés közben együnk, hanem csendben, kizárólag az ételre koncentrálva! Vagyis, figyeljük meg az étel ízét, állagát és rágjunk meg jól minden egyes falatot. Ránézhetünk arra is, milyen gondolatokat, érzelmeket vált ki belőlünk az étel. Mire mondjuk, hogy »ezt szeretem, ezt nem szeretem«, és tulajdonképpen miért akarunk többet enni, ha már jól laktunk. Ha így étkezünk, érezni fogjuk, milyen kevés étel is elegendő ahhoz, hogy az éhség megszűnjön. Az étkezéssel ne az legyen a célunk, hogy tele együk magunkat! Ez csak egy rossz szokás, semmi egyéb. A tudatos étkezés fogyókúránál kifejezetten hasznos, csak ajánlani tudom! Nyilván nem eszünk mindig egyedül, mivel sokszor a családdal, ebédelünk, vacsorázunk, de meg lehet beszélni, hogy az étkezés első negyed órájában csendbe legyünk és kerüljük a felesleges beszédet.”

2. Hálanapló

„Minden nap (vagy egy héten egyszer is lehet) írjuk le, mi az az 5 pillanat, ami örömet szerzett nekünk, amiért hálásak vagyunk. Ezzel a technikával gyorsan belátható, hogy nem nagy eseményekben kell keresnünk a boldogságot. Fontosnak tartom, hogy mindenképpen szedjünk össze 5 dolgot, ekkor ugyanis jobban átgondoljuk az életünket. A kislányom is elvégzi ezt a gyakorlatot: megkérem este, hogy soroljon fel 5 jó élményt a napból. Ez nekem is segít, hiszen újból és újból meggyőzödöm arról, milyen apróságoknak is lehet örülni. Mi, felnőttek teljesen belevesztünk az anyagi javak hajszolásába, állandóan jár az agyunk, alig látjuk meg az élet örömteli perceit, aztán persze csodálkozunk, hogy miért nem vagyunk boldogok.”

3. Meditáció légzésfigyeléssel

„Sokakban az a tévhit él, hogy egy óráig kell lótuszülésben meditálni. Ez nem igaz. Öt perc is bőven elég, hasznos, hiszen nem az időtartam számít. Nem is lehet úgy elkezdeni a meditációval való foglalkozást, hogy már az elején egy órát akarunk ülni. Ennek így semmi értelme nincs, csak feszültséghez vezet. A meditáció lényege a koncentráció, amely során ráeszmélünk arra, hogy a gondolatok okozzák bennünk a zűrzavart. A koncentráció által csökkentjük a gondolatok hullámzását, ezáltal nyugszunk meg. Kezdők számára az egyik legjobb gyakorlat a légzésfigyelés. Erre is többféle technika létezik. Ami nekem nagyon bevált, az az, hogy a belégzés alatt elszámolok négyig, majd bent tartom a levegőt szintén négyig, majd kifújom négy számolásra, aztán megint elszámolok négyig mielőtt megint levegőt vennénk. Ezt elég, ha kettő-öt percig végezzük. Biztos vagyok benne, mindenki rájön majd, mennyire szuperül segíti a feltöltődést és milyen hatékony. Fontos, hogy a gondolatokat ne címkézzünk, ne csámcsogjunk rajtuk, de ne is akarjuk elkerülni, hiszen azok egyszerűen csak vannak. Ha ezt belátjuk, a gondolatoknak nem lesz már hatalmuk felettünk. Ezt mindenki megtapasztalhatja!”

4. Gondolatcsere

„Sokszor alkalmazom a gondolatcsere technikáját, miszerint kicserélünk egy negatív gondolatot egy pozitívra. Ezáltal is remekül megfigyelhető, hogy mennyire beazonosítjuk magunkat egy gondolattal. Ha tudatosítjuk a negatív gondolatot, megvizsgáljuk a helyzetet, majd kicseréljük egy pozitívra, akkor már egy hatalmas lépést tettünk a jóllétünkért. Elmondok egy saját példát. Nemrég behívtak az egyik tévécsatornához egy reggeli műsorba, ahol felkértek, hogy beszéljek ezekről a technikákról, illetve főzzek valamit. Amikor közeledett a tévés szereplés időpontja, azt éreztem, szorongok, de fogalmam sem volt mi váltja ki, ezért végigpörgettem magamban a lehetséges okokat. Rájöttem: a főzés miatt aggódok. Tizennégyéves korom óta sürgök-forgok a konyhában, szinte mindent el tudok készíteni, mégis azon emésztettem magam, hogy ha nem az én tűzhelyemen készítem el az ételt, akkor talán elrontom, kudarcot vallok, leégek, megszégyenülök. Ezt a gondolatot cseréltem ki arra, hogy ha nem sikerül az étel, akkor sincs baj, hiszen mindenki hibázik, mindannyian emberek vagyunk. Másrészről, mindenképp jól fogom érezni magam, ugyanis arról beszélhetek, amit szeretek, és számomra ez a célja a műsorban való részvételnek.”

5. Testi jóllét

„Tagadhatatlan, hogy jobban tudjuk fejleszteni a pszichénket, ha a testünk nem fáj, nem vagyunk betegek. Ezért is fontos a helyes táplálkozás és a mozgás. Ez utóbbira szeretnék kitérni kicsit. Én jógázom, gerinctorna gyakorlatokat végzek, valamint sokat sétáltatom a kutyámat. A mozgás, amellett, hogy hozzájárul az egészségünkhöz, szintén fejleszti a tudatosságot. Például kutyasétáltatás alatt kiválóan meg lehet figyelni az érzékszervi tapasztalatokat. Vagyis, milyen illatot érez valaki, mit lát, a bőrén milyen hőmérsékletet tapasztal, mit hal, milyen íz van a szájában, a kezével mit tapint éppen. Minél inkább tudatos valaki, annál inkább fókuszáltabb, és annál inkább képes a jelenben megmaradni. Ha nem a múlton rágódunk, vagy a jövőn aggódunk, hanem megmaradunk a jelenben, akkor láthatjuk, hogy a boldogság elérhető közelségben, mindig itt van számunkra.”