Sárga Noémi pszichológussal beszélgettünk a nőgyógyászai betegségek és a psziché kapcsolatáról. Arról, hogyan befolyásolja a lelkiállapot a gyógyulást, mit tehet a környezet a betegért, milyen megküzdési mechanizmusok vannak. Az alkotás folyamata segíthet a betegséggel való megküzdésben, erőt adhat a sorstársaknak, többek közt ezért is hirdettük meg idén is az Adj erőt! alkotói pályázatunkat. Várjuk a Te történetedet is!

A Felelősen Magadért Egyesület (FEME) missziója, hogy tabuk nélkül beszélhessünk a minket, nőket érintő egészségügyi problémákról, ezért ismét elindítjuk az Adj erőt! pályázatunkat. Meséld el Te is a nőgyógyászati betegséged vagy gyógyulásod történetét, fotó, írás vagy rajz formájában! Az alkotásnak komoly terápiás jellege van, hiszen segít a betegség elfogadásban, az elkészült mű pedig a sorstársakat kitartásra bíztatja. A nevezéshez nem kell írónak vagy művésznek lenned, ugyanis az őszinteség a legfontosabb! A pályázatról részleteit és a jelentkezési űrlapot itt találod.

Sárga Noémi pszichológussal és Autogén Tréning gyakorlat vezetővel Jaksity Kata készített Fogaóórát, ami a FEME Facebook oldalán megtekinthető. Az alábbiakban közöljük az interjú után felmerült kérdéseket, válaszokat bővebben.

FEME: Mit gondolsz, mi lehet a legnehezebb egy komoly nőgyógyászati betegséggel való megküzdés során?

Sárga Noémi: „Általánosságban azt lehet mondani, hogy az érintett élete teljesen megváltozhat a betegség hatására, ezért sok esetben egy új életet kell kialakítani, az addigiaktól eltérő napi rutinnal és tevékenységekkel együtt. Például az endometriózis esetén számos műtéten áteshet az illető hölgy, és hosszú évekig is eltarthat a gyógyulás. Mindez befolyásolja az életminőségét, a munkáját, a baráti, családi kapcsolatai és a párkapcsolatát is, sőt a hobbijaira is kihatással van. A betegség diagnosztizálása után beindulhat egy gyászfolyamat, hiszen veszteség ér minket: ami előtte volt, az már nem lesz ugyanolyan. A nőgyógyászati betegséggel küzdők is végig mehetnek a gyászfeldolgozás szakaszain: a tagadás, harag, alkudozás, depresszió, elfogadás fázisai követik egymást. Egyéni, hogy egy-egy szakasz meddig tart, nem lehet sürgetni ezt a folyamatot. Ám, ha valaki megakad egy szakaszban, például a haragnál, és nem tud túljutni rajta, akkor érdemes pszichológus szakemberhez fordulni.”

FEME: Miután valaki megkapta a betegsége pontos diagnózisát, milyen stratégia segíthet lelkileg?

Sárga Noémi: „Személyiségtől függően különbözőképpen birkózhatunk meg a betegség kapcsán kialakuló változásokkal. Ezeket megküzdési mechanizmusoknak nevezzük. A lényegük az, hogy a diagnózis után, valamilyen módon a beteg csökkentse a diagnózissal járó stresszt, hiszen a stresszállapot gyengíti az immunrendszert, így a stressz redukálása elsődlegesen fontos a gyógyulás folyamatában. Három megküzdési mechanizmust különíthetünk el: a problémafókuszút, az érzelemközpontút, valamint a krónikus betegség esetében az elkerülést. A problémafókuszú megküzdésre jellemző az információ-irányultság és a problémamegoldásra való orientáltság. Vagyis, a beteg igyekszik minél több információt gyűjteni a betegségével kapcsolatban. Az érzelemközpontú megküzdés esetében az illető inkább az érzelmeit igyekszik feldolgozni. Például kimutatja, ha dühös; beszél arról, mit érez és megosztja a gondolatait. Kifejezetten csak a krónikus betegségek esetén lehet hatékony az elkerülés, mint megküzdési technika. Ez azt jelenti, hogy a beteg eltávolítja magától az érzelmeit, nem foglalkozik napi szinten a betegséggel. Mindegyik megküzdési stílus sajátos módon a belső feszültség és a stressz csökkentésére irányul.”

FEME: Miért jó, ha tudja a beteg, hogy melyik kategóriába tartozik?

Sárga Noémi: „Ha tudatosan azonosítjuk magunkat, jobban segíthetünk önmagunknak, valamint a környezet is jobban támogathat minket. Például, ha valaki a problémafókuszú megküzdést választja ösztönösen, akkor az érzelmeit hajlamos elfojtani – ezért fontos lenne, hogy pszichológus szakemberhez forduljon. Viszont, ha valaki kimutatja az érzelmeit, de nem tájékozódik az életét megkönnyítő lehetőségekről, amely segítik a gyógyulását, az nem szerencsés. Ezért neki, vagy a családjának jobban oda kell figyelni az információk és a tapasztalatok összegyűjtésére. Krónikus betegségeknél különösen fontos, hogy az információszerzés és a betegség pszichológiai vonatkozásaira is odafigyeljünk, így hatékonyabban küzdhetünk meg a betegséggel.”

FEME: Mi az, ami mindenképp hasznos a betegség kezelésében?

Sárga Noémi: „A szorongás-szint a diagnózis után megnő. A belső feszültséggel mindenképpen foglalkozni kell, és erre jó a relaxáció, az autogén tréning, a különböző mindfulness technikák, légzőgyakorlatok, időtöltés a természetben. Az alkotás az érzelmek átdolgozását segítik, ezért minden alkotófolyamat hasznos: lehet az írás, rajzolás, fotózás stb. Valamint, bármilyen tevékenység hasznos, ami flow élményt nyújt, ami a teljes kikapcsolódást, és az adott pillanatba való belefeledkezést nyújtja. Mindezeken kívül a társas támogatás, a szociális kapcsolatok roppant lényegesek. Nemcsak a sorstársak, hanem a barátok, családok empátiája kifejezetten gyógyító hatású. Előfordulhat poszttraumás növekedés is a betegség legyőzése után. Ez alatt azt érjük, hogy a betegség okozta trauma hatására bizonyos embereknél megfigyelhető a személyiség növekedése, és képesek teljesebben, jobban megélni az életüket, mint a betegség előtt. Ezt azért tartom lényegesnek elmondani, mert még egy ilyen nehéz élethelyzet is hozhat pozitív változásokat az egyén életébe. Hatalmas változásokra vagyunk képesek pszichésen.”

FEME: A nőgyógyászati betegségek a párkapcsolatot is érinti, hogyan kezelje ezt a pár?

Sárga Noémi: „Bár a nő szenvedi el ezeket a betegséget, az egészségügyi probléma az egész párkapcsolatra kihat. Gondoljunk bele, ha valakinek miómája van, fájdalmas lehet számára a szeretkezés, ezért a szexuális életben is jelentkezhetnek gondok. Fontos, hogy a pár legyen nyitott és közösen keressék a megoldásokat. Például vannak olyan pozitúrák a szexben, amelyek nem okoznak fájdalmat a nőnek mióma esetén vagy nőgyógyászati műtét után. Egy párkapcsolatban, házasságban mindenképpen közös megküzdés szükséges, mert ez szorosan összefügg párkapcsolati jóléttel is. Fontos, hogy ki lehessen mondani a félelmeket, és a pár közösen alakítson ki egy új életvitelt, amelyhez mindketten valóban tudnak alkalmazkodni.”

A FEME Adj erőt! pályázatra minden, a női egészséget érintő történetet várunk! Fontosnak tartjuk, hogy őszintén beszéljünk minden olyan problémáról, ami bennünket, nőket érint, ezért várjuk pályaművedet, legyen szó akár PMS-ről, miómáról, meddőségről, endometriózisról, PCOS-ről, menopauza okozta problémákról vagy hormonális, esetleg szexuális gondokról.

Ha nem tudod, hogy kezdj neki, olvasd el részletes felhívásunkat és tekintsd meg múlt évi nyerteseink anyagait inspirációnak!