Az önazonosság és a stabil énkép fontosságáról már számtalanszor hallottunk, néha mégis elfelejtkezünk róla, hogy ezek nélkül elképzelhetetlen egy jól működő párkapcsolat és a harmonikus családi élet. Ahhoz, hogy tisztában legyünk önmagunkkal, elsődlegesen fontos, hogy a női szerepeinkről is elgondolkodjunk. Jávorkai Juditot, párkapcsolati és life coach-ot kérdeztük a témában.
„Rendkívül fontosnak tartom, hogy tudatosan végig vegyük azokat női szerepeinket, amelyekben a mindennapok során létezünk. Ha nem tudjuk ezeket a szerepeinket jól kezelni, jól megélni, az a párkapcsolatunkra is elkerülhetetlenül rá fogja nyomni a bélyegét. Ahhoz például, hogy a nőiségünk egyik legfontosabb dimenziójában, az egészséges erotikával folyamatosan életben tartott, vonzó szerető szerepünkben örömteli módon jelen tudjunk lenni, ki kell tudni lépni a háztartási feladatokat ellátó, gondoskodó nő szerepéből. Nagyon alaposan ismerni kell önmagunkat és a saját működésünket ahhoz, hogy a párkapcsolat is folyamatosan fejlődhessen. Alapvetően az lenne minden férfi-női kötődésnek a célja, hogy egy egyenrangú, ún. kölcsönös függésben mindkét fél szabadon kibontakoztathassa önmagát. Először nem a közös házat kell felépíteni, hanem a párkapcsolatot kell érzelmileg megalapozni, stabillá tenni” – hangsúlyozta Jávorkai Judit.
Párkapcsolati női szerepek
Párkapcsolatban, családban különböző női szerepekben létezhetünk – Jávorkai Judit öt fontos női szerepet határoz meg ebből a szempontból. Az első, a szeretői szerep azt jelenti, hogy az intimitást, a szexet, a saját nőiségét mennyire mélyen tudja valaki megélni. Itt kapunk nőként megerősítést a nőiségünkre vonatkozóan; itt derül ki leginkább, hogy nőként rendben vagyunk-e önmagunkkal. „Annak ellenére, hogy ma már nem kell ezt tabutémaként kezelni, a nők nem mindig mérik fel annak jelentőségét, hogy a kapcsolaton belüli kölcsönös, hosszútávú kötődés megalapozásának egyik alapvető feltétele a kezdeti erotikus vonzás életben tartása, a szexuális energiák áramlásának folyamatos fenntartása.” A következő szerep a barát – szeretői szereppel párhuzamosan – a párkapcsolat fejlődéséből, dinamikájából következik. A férfi és nő barátsága a párkapcsolaton belül egy olyan szint, egy olyan kölcsönös bizalomra épülő működési szisztéma, amelyben a nő, amellett, hogy egyre mélyebben megélheti saját női minőségét, nőiségében is újra megerősítéseket kap. A harmadik szerep, a szövetséges, a bajtárs szerep. Ez az a kapcsolati dimenzió, amelyikben már képesek vagyunk rá, hogy önként, őszintén elköteleződjünk egymás mellett. Jávorkai Judit ezt így magyarázza: „Belenézek a másik szemébe és azt mondom neki, hogy veled szeretnék élni, jóban, rosszban. Ez természetesen borzasztó nagy felelősség, hiszen ez az ígéret már nemcsak a mi sorsunkat, hanem a jövendőbeli gyerekeink jövőjét is meghatározza.” Ennek a kölcsönös elköteleződésnek köszönhetően aktiválódik a párkapcsolaton belüli negyedik szerep, a szülői szerep, amikor egy nő anyává, a férfi pedig apává válik. „Sokan nem gondolnak mélyebben bele, holott a kapcsolat jövője és minősége – vagyis a valódi, őszinte érzelmi kapcsolódás szempontjából döntő jelentőségű, hogy a gyerekvállalás csakis közös döntés eredménye lehet. Ahol ez nem így történik, és ez sajnos elég gyakori, ott a bizalomvesztés mellett nagy a kockázata annak, hogy a saját szerepe, a saját identitása megerősítése érdekében a későbbiekben valamilyen formában revansot vesz majd a partner. A kapcsolati krízisek jelentős részében ez a valódi gyökérprobléma, ez áll a felszínen jelentkező kommunikációs zavarok és konfliktusok hátterében.” Az ötödik pedig egyfajta menedzser szerep, ami mindennapok gyakorlati feladatainak megtervezésére és zökkenőmentes lebonyolítására vonatkozik.
„Semmi sem esetleges, tudatosítani lehet mindent”
Fontos megérteni, hogy a különböző szerepekhez, különböző motivációk és viselkedésformák tartoznak. Minél tudatosabbak vagyunk abban, hogy a kapcsolaton belüli szerepeinkhez milyen külső és belső elvárások kötődnek; ha bátran meg merjük fogalmazni, mire van szükségünk ahhoz, hogy a sajátunknak érezzünk egy-egy szerepünket, akkor a belső szabadságunk is könnyebben elérhető.
„A tudatosság többek közt azt jelenti, hogy tisztában vagyok vele, mikor, melyik szerepemben vagyok jelen. Miután elvégeztem az otthoni feladatokat, tudjak a párom felé fordulni, ne csússzak bele például a halasztható háztartási munkákba. A tudatosság az élet szervezésének szempontjából is elsődleges. Hiszen egy család, egy párkapcsolat mindennapi tennivalóinak összehangolása kőkemény logisztikai feladat és szinte állandó zsonglőrködés az idővel. Mindenki eldöntheti, hogy csak fut az események után, vagy saját maga alakítja az életét. Szeretném hangsúlyozni, hogy semmi nem esetleges, tudatosítani lehet mindent! A tudatosság alapja pedig első lépésben a struktúrák és a keretek felállítása. Ha tudom, mikor, mi fog történni, akkor nem kerülök kontrollvesztett állapotba, nem leszek stresszes, még váratlan nehézségek felmerülése esetén sem. Fontos, hogy egy olyan flexibilis rendszert alakítsunk ki, amit tudunk tartani és tisztában vagyunk a céljaival is! Ha például a lámpaoltás időpontját következetesen betartjuk a gyerekekkel, az egy olyan befektetés, ami a későbbiekben biztosan megtérül.”
Gyakorlás, önismeret
A fentiek alapján érdemes végig gondolni, hogy milyen szerepeink vannak; van-e még esetleg valami? Továbbá, a szerepeinkben mi a célunk, hogyan kell viselkednünk, mi a legnehezebb, mi a legkönnyebb benne? Nézzük meg azt is, hogy melyikben érezzük magunkat kényelmesen, melyik szerepben tapasztaljuk azt, hogy túlságosan feszültek vagyunk? Jávorkai Judit azt javasolja, legyünk bátrak és őszinték önmagunkhoz, hiszen a problémákkal való szembenézés fontos mérföldkő lehet az életünkben: „Ha kiderül, hogy az élet valamelyik területén vállalt szerepünk diszkomfortos számunkra, akkor az a következő lépés, hogy elkötelezzük magunkat az önismeret útja mellett. Szakmámból adódóan, a változás elősegítésére a life coachingot ajánlom, ugyanis ez egy olyan cselekvésorientált folyamat, ahol azon dolgozom a klienssekkel, hogy mindegyik szerepmegélésük során a belső hangjuknak megfelelően tudjanak cselekedni, vagyis minden szerepükben »Oké állapotban« legyenek.”
Ha szívesen olvasnál többet a témáról, ajánljuk Jávorkai Judit könyvét, Használati utasítás Férfiakhoz és Nőkhöz címmel.