A méhszájseb elnevezés nem egy betegséget, hanem egy foltot jelent a méhnyakon, és a kissé ijesztő neve ellenére a legtöbb esetben ártalmatlan. A téma kapcsán Dr. Katona Renáta, a FEME szülész-nőgyógyász szakértője mondta el a legfontosabb információkat.

Fontos tudni, hogy a méhszájseb kifejezés, nem egy orvosi terminológia, hanem egy köznyelvi elnevezés. A latin orvosi terminusnak – ectopium vagy ectropium – helyesen „külső folt” lenne a fordítása. Mivel a köztudatban a méhszájseb terjedt el, emiatt sokszor az orvosok is gyakran így hivatkoznak rá. Azért lényeges mindez, ugyanis a magyar kifejezés félrevezető: igazából a „méhszájseb” nem egy seb, hanem egy elváltozás, amely az élettani variánsoktól a daganatmegelőző állapotokig sok mindent magába foglal.

Vagyis: a méhszájseb nem diagnózis, nem betegség, hanem egy „megjelenésnek” a neve! Az orvosok az ectropium kolposzkópia (a méhnyak öt-hússzoros nagyítással való megtekintése) során egy pirosas foltot látnak a méhszáj felszínén, ezt hívjuk méhszájsebnek, ami gyakorlatilag negatív lelet.  „Azért kell újra és újra hangsúlyozni, hogy ez nem betegség és nem seb, mert számos esetben nem igényel semmilyen kezelést. Viszont, amikor a páciens meghallja ezt a szót az orvostól, esetleg elégedetlen lesz, mert úgy érzi nem látták el megfelelően, hiszen neki van valamilyen sebe. Én azt javaslom, hogy mindig kérdezzük meg az orvostól azokat az információkat, amelyekre kíváncsiak vagyunk, amelyeket tudni szeretnénk” ­­­­– mondta Dr. Katona Renáta.

 Mi a méhszájseb?    

A méhszájseb egy gyűjtőfogalom arra, hogy a méhszájon van egy külső elváltozás, amely lehet ártalmas és ártalmatlan is. A méhnyakat belülről hengerhám béleli, és előfordul, hogy a hengerhámsejtek „kikúsznak” a méhszáj felszínére is. A méhnyak külső felszínét alapvetően nem hengerhám, hanem laphám borítja, így egy adott területen, a hengerhám sejtjei kiszorítják a laphám sejtjeit. A méhszájon így egy rózsaszínes, vöröses folt jelenik meg.

Az elváltozás fiatal korban, fogamzásgátló szedése alatt, hüvelyi szülés után gyakran látható, és általában jóindulatú. Néhány, nemi úton terjedő betegség, például a Chlamydia, a Gonorrhoea is okozhatja a méhszájseb kialakulását. Valamint elmondható, hogy a méhszájseb sérülékenyebb, ezért fokozottabban ki van téve a fertőzéseknek.

Hogyan vizsgálják?

„A méhszájseb alapesetben nem okoz semmilyen tünetet. Amennyiben, valaki bővebb hüvelyi folyást, rendellenes vérzést, vagy a nemi együttlétek után tapasztal vérzést, akkor mindenképp el kell menni nőgyógyászhoz. Kolposzkópiás vizsgálat során tudjuk megnézni a hámot és későbbi tesztek során azt, hogy hogyan viselkedik.  Ha a folt egyenetlen, pontozott, tagolt, kráteres, rendellenes érrajzolata van, vérzik vagy például pozitív az egyik tesztre, akkor az nem egy sima ectropium, ezért kezelést igényel. Amennyiben a kolposzkópia és a cytológia is negatív és nincs klinikai tünet, akkor nincs semmilyen teendő. Lejegyezzük, hogy az ectropium milyen nagy – például 1 vagy 2 forintos nagyságú–; valamint azt, hogy pontosan hol van, (az óra beosztásának megfelelően) milyen a textúrája stb. Ennek alapján tudjuk követni a későbbi vizsgálatok során, hogy változott-e, ami mindig egy fontos jel számunkra” – magyarázta a FEME szakértője.

Kezelés

Amennyiben szükséges, többféle kezelés létezik. Ecseteléssel, fagyasztással, lézer vagy elektromos késsel történő kimetszéssel, azaz műtéttel eltávolítható a sejtelváltozás, továbbá (egyre ritkábban) hideg késsel való kúp alakú kimetszést is alkalmaznak, amely egy egynapos sebészeti műtét. De az ecsetelés, a gyógyszeres terápia is megoldás lehet. A kezelés módját meghatározza a páciens tünetei, panaszai, valamint a szövettani vizsgálatok eredménye is, ezért a terápia minden esetben egy hosszabb, egyéni konzultáció eredménye.