A női inkontinencia

 

Az inkontinencia a férfiakat és a nőket is egyaránt érinti – jelen cikkükben most a női inkontinenciáról kérdeztük szakértőnket, aki közérthetően összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat erről az igen komplex témáról. Ráadásul az inkontinencia gyakori probléma, ami bármelyik életkorban előfordulhat, mégis számos tabu, szégyenérzet kapcsolódik a betegséghez.

Dr. Katona Renáta, a FEME szülész-nőgyógyász szakértője elmondta, hogy inkontinencia alatt azt értjük, ha valakinek vizelettartási gondja van. Vagyis: akarattól függetlenül vizelet ürül a húgyhólyagból, legyen ez pár csepp csupán vagy nagyobb mennyiségű folyadék.

„Az inkontinenciát okozhatja urológiai vagy nőgyógyászati probléma, valamint az idegrendszert érintő zavarok, a hólyag beidegződését érintő zavarok, gerincsérv vagy gyógyszeres kezelés is. Akár egy vérnyomáscsökkentő gyógyszer is befolyásoló hatással bír! Ezért fontos az alapos anamnézis (a kórtörténet feltárása), ami után megszülethet a jó diagnózis, így meghatározható a megfelelő terápia. Ennek jelentőségét azért hangsúlyozom, mert számos esetben tapasztalhatja a páciens, hogy a számára előírt kezelés nem használt. Ilyen esetben újból meg kell vizsgálni mi a kórelőzménye; nincs-e olyan alapbetegsége, ami az inkontinenciáért felelős lehet”­ – hívta fel a figyelmet Dr. Katona Renáta.

Megállapították, hogy leggyakrabban a gátizom renyhesége okozza a vizeletcsepegést. A gátizmok felelősek azért, hogy a záróizom zárva legyen; viszont, ha a gátizmok meggyengülnek, akkor szándéktól függetlenül is távozhat vizelet a húgyhólyagból. A gátizmok megfelelő rugalmasságának elvesztése számos esetben bekövetkezhet: többek között túlsúly, szülészeti komplikáció, nőgyógyászati műtét, hormonális változások (például változókor) miatt. A másik leginkább előforduló ok, hogy a húgyhólyag izomzata nem működik megfelelően vagy hólyagkapacitással kapcsolatos zavarok vannak jelen. 

Az inkontinencia fajtái  

  1. Sürgető vizelési kényszer

„Ilyenkor az illető nem tud várni, nem tudja tartani a vizeletét. Tehát, ha érzi a vizelési ingert, azonnal ki kell szaladnia a mosdóba. Ezt több minden is okozhatja, például gyulladás, húgyhólyag-fertőzés is. A sürgető vizelési kényszer kezelésére a gyógyszeres terápia a leghatékonyabb” – foglalta össze Dr. Katona Renáta.

  1. Stresszinkontinencia

„Köhögés, tüsszentés, emelés, ugrálás, nevetés, tehát valamilyen hirtelen tevékenység vagy fizikai terhelés hatására elcsöppen a vizelet. Ilyenkor tulajdonképpen azt történik, hogy kilégzés hatására ellazul a test, és akkor még inkább ellazul az amúgy is rugalmatlan állapotban lévő gátizom. Ezt intimtornával, intimlézerrel lehet orvosolni. Súlyosabb állapot esetén műtétre is sor kerülhet.”

  1. Kevert típusú inkontinencia

„Ebben az esetben egyszerre jelen van a sürgető és a stresszinkontinencia is. A kezelés megválasztásához pontos diagnózis felállítására van szükség.”

  1. Reflex inkontinencia

„A vizelet inger nélkül elfolyik, melynek hátterében idegrendszeri betegség állhat.”

  1. Túlfolyásos inkontinencia

„A húgyhólyag nem ürül ki megfelelően, továbbá a visszamaradó vizelet csepegve ürül. Ez általában azért történik, mert a húgyhólyag izomműködése gyenge” – mondta Dr. Katona Renáta.

Milyen szakorvoshoz forduljunk?

„Amennyiben, egy hölgynek vizelettartási gondja van, fordulhat nőgyógyászhoz vagy urológushoz is. Mindkettő ideális megoldás, hiszen az orvos majd elirányítja a pácienst a megfelelő kivizsgálásokra. Mindenképp szükséges egy vizelettenyésztés, egy urodinamikai vizsgálat a pontos diagnózishoz."  magyarázta dr. Katona Renáta. 

 

Legyünk felkészültek, ha orvoshoz megyünk!

A páciens is rengeteget tud segíteni az orvosnak a helyes diagnózis felállításában azzal, ha vizsgálat előtt felkészül! Ha vizelési naplót vezet, azaz leírja,  átgondolja, hogy 
- mikor, milyen helyzetben jelentkezik a vizelettartási gond
- mikor tapasztalta először
- milyen betegségeken esett át
- milyen alapbetegsége van
- milyen gyógyszereket szed
- mennyit mozog egy héten
- mennyit szorong

A honlapon található tartalmak egészségügyi információs és egészségnevelő célt szolgálnak, nem helyettesítik a szakemberrel történő személyes konzultáció vagy vizsgálat szükségességét, ezért tünetek, kérdés esetés minden esetben forduljon szakorvoshoz.