Miközben nemzetközi szinten is az egyik legjobb szűrési rendszerünk van méhnyak– és emlőrákra hosszú évek óta, a nők többsége mégsem hallgat a hívó szóra. ,,A részvétel a fontos” – persze ez lenne az alapfeltétele, hogy időben felismerjék és gyógyítani tudják a betegségeket. Egészségtudatosság tekintetében viszont Európában sereghajtók vagyunk.
Ha csak a mellrákszűrést nézzük, annak bevezetésekor a 10 éves cél az érintett csoport 70 százalékos átszűrése volt, ezzel szemben ma alig minden második nő megy el ilyen prevenciós vizsgálatra. Meglepő lehet, hogy épp a hátrányos helyzetű régiókban magasabb a részvételi arány, például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol szinte mindig 60 százalék fölötti a vizsgálaton megjelent nők aránya. A legrosszabb mutatók pedig a fővárosra jellemzőek. Nem véletlen, hogy annak idején a 70 százalékos átszűrés volt a célkitűzés, hiszen ilyen részvétel mellett nagyjából a felére lehetne csökkenteni a halálozást. Vagyis ezer nő, anya, feleség, gyermek életét lehetne megmenteni. És ez csupán egyetlen példa. Mert nem beszéltünk még az általános nőgyógyászati vizsgálatról, a szív- és érrendszeri betegségek, bőrdaganatok kiszűrésére szolgáló alapellenőrzésekről, vagy akár az életmódról, a testsúlyról. Ha a szűrővizsgálatokat nemzetközi összehasonlításban nézzük, még drámaibb a kép. A prevenciós vizsgálatokon való részvételt a franciák veszik a legkomolyabban, a lakosság 85 százaléka jár rendszeresen szűrésekre. Ezzel szemben Észtországban, Lengyelországban és Magyarországon a lakosság kevesebb, mint kétötöde számolt be arról, hogy az elmúlt két évben elment valamilyen szűrővizsgálatra. Az Eurostat tanulmánya szerint az EU tagállamai közül 19-ben van valamilyen szervezett rákszűrési program. A vizsgált nők között a mellrákszűrési arány kilenc országban 60 százalék alatti volt, Szlovákiában a megfigyeltek 23 százaléka járt mammográfiás vizsgálaton, hazánkban pedig 46 százaléka. Csak négy országban: az Egyesült Királyságban, Írországban, Szlovéniában és Finnországban haladta meg a 75 százalékot a mellrákszűrésen részt vevő nők aránya a vizsgált körben.
A fentebb már említett statisztikai adatokból statisztikákból látszik, hogy a magyarok a kevésbé kellemetlen vizsgálatokat sem szívesen végeztetik el: az adatok szerint az 50-69 éves nők csak 43 százaléka vesz részt mellrákszűrésen, miközben a 20-69 éves korosztály mindössze 36 százaléka jár méhnyak-rákszűrésre. Ugyanez a két szám az Egyesült Királyságban 76 és 78 százalék, Hollandiában 79 és 65 százalék. Mindennek a hátterében az is meghúzódik, hogy Magyarországon eleve rossz az emberek egészségértése.
A Szinapszis korábbi tanulmányából kiderült: a magyarok 52 százaléka csak korlátozott egészségtudatossági szinttel rendelkezik, azaz a lakosság nagyobbik része számára nehézséget okoz az egészségügyi információk értelmezése, értékelése és felhasználása. Az egészségtudatosság a lakosság jelentős részénél jelent komoly problémát. A prevenció, azaz a megelőzés hiánya továbbra is jelenlévő probléma társadalmunkban. Így aztán még mindig van mit javítani a saját egészségükért aktívan tenni akaró és tenni képes emberek arányán. Az egészségtudatosság hiánya – hosszú távon - rövidebb életet és rosszabb életminőséget eredményezhet. A betegek fele saját bevallása szerint sem tartja be orvosa utasításait. A háttérben sokszor a hiányos ismeretek, az egészségügyi információk nem megfelelő értelmezése áll.
A világon kilencedikként, Magyarországon is elkészült a nemzetközileg validált Egészségtudatosság – Health Literacy Survey EU-kutatás (https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4668324/) amely azt vizsgálta, hogy a magyarok képességei mennyire felelnek meg a mai, modern társadalomban az egészséggel kapcsolatos komplex igényeknek. A kutatás nem a tudásszintet, hanem az élet három, egészséggel kapcsolatos területén (egészségügy, prevenció, egészségfejlesztés) mért négy információfeldolgozási szintet (elérés, megértés, értékelés, alkalmazás), illetve az ezekhez kapcsolódó készségeket, képességeket vizsgálta. Az eredmények lesújtóak: a három fő mérőindex mindegyikében a megkérdezettek rendkívül alacsony hányada ért el kiváló szintet, Az összesített egészségtudatossági index a problémás kategóriába esik, és csupán a bolgár eredmények voltak jelentősen gyengébbek a mieinknél.