„Tiszta anyja! Kiköpött az apja!” Megszokott mondatok, de arra sokszor nem gondolunk, hogy nemcsak a külsőnket, vagy a tulajdonságainkat örököljük szüleinktől, nagyszüleinktől, hanem egész genetikai felépítésünket is a tőlük származó alapok határozzák meg. Vércsoportunk és bizonyos betegségek kialakulásának kockázatát is génjeink adják. Ráadásul akár apukánk is átadhat nekünk női problémákra hajlamosító géneket.

Vannak, akik le sem tagadhatják szüleiket, míg másokra azt mondják: biztos a postás hozta. Mindezek azonban leginkább a külsőre, vagy a habitusunkra vonatkoznak, genetikánk ugyanis tőlük kódolt. Bizonyos betegségeket, vagy az azokra való hajlamunkat egyértelműen örököljük. Bár az emlőrák leginkább a nőket veszélyezteti, a férfiak körében is előfordul ez a daganattípus. A kialakulásáért felelős BRCA1, vagy a BRCA2 mutációkat pedig mindkét szülőtől örökölhetjük. A férfiakban ezek a mutációk ritkábban fejlődnek rosszindulatú daganattá, viszont a lányukban továbböröklődve ezek az elváltozások már nagyobb eséllyel bajt okozhatnak. A kopaszodásban szerepet játszó gént anyai oldalról örököljük. Több olyan női betegség is van, amely a szó szoros értelemben ugyan nem öröklődik, a rájuk való hajlam viszont átadódhat, életmóddal nem megelőzhető, így a kockázata miatt a szűrés minden ilyen betegség esetben fontos. A kockázat annál nagyobb, minél több családtagot érint a betegség. A mell- és petefészekrákról köztudott, de a visszérre való hajlam is családi, vagyis ha ez a famílián belül már előfordult, akkor hölgyek esetében a panasz nagyobb eséllyel fog kialakulni. Női ágon ugyancsak nagyobb eséllyel okoz problémát a szintén mindkét ágról örökölhető trombózishajlam. Bár ez a panasz a férfiakat és a nőket egyaránt érintheti, családi halmozódás esetén a nők a veszélyeztetettebbek. A trombózisos betegségek 30-40 százalékáért az öröklött tényezők felelősek, a kockázat az egyéb rizikófaktorok csökkentésével enyhíthető.