Kommunikáció nélkül nehéz legyőzni a problémákat, életünk nehezebb kérdéseit. Ebben szinte minden szakértő egyetért. Ugyanakkor egyáltalán nem mindegy honnan, kitől szerezzük az információt. A Felelősen Magadért Egyesület két tagjával – Dr. Csereklye Andrea szexuálterapeutával és Rangos Katalin, kommunikációs szakemberrel beszélgettünk a szexuális élettel kapcsolatos kommunikációs kihívásokról, illetve a testünk helyes értékelését befolyásoló médiahatásokról.
A szexualitás és az intimitással kapcsolatos kommunikációs hibák már gyerekkorban jelentkezhetnek.
„Nagyon fontos a felvilágosítás, hogy ki mit hall először. Ha otthon ez nem ciki, hanem nyíltan beszélnek róla, hogy a szex egy nagyon jó dolog. Amikor jön az első menstruáció, akkor a gyerek azt a pozitív üzenetet kapja, hogy ez az élet csodája, hogy mostantól a tested alkalmas arra, hogy gyermeked szülessen. Vagy a másik véglet, amikor azt hallja: innentől félni kell a fiúktól, teherbe eshetsz és az mennyire rossz dolog. Hogy mernek-e otthon együtt lenni a szülők, látja a kislány az ölelést, a csókolózást, vagy egy szigorú, érzelmeket és testiséget sohasem mutató anya és apa az otthoni kép. Ha pedig semmit sem mondanak, akkor csak a vakszerencse dönti el, hol, mit hall a gyerek. Ha szerencsés és jó osztályfőnöke van mondjuk, aki elmagyaráz mindent és a kérdésekre válaszol. Különben aszerint alakul minden, ahogy azt az iskolatársaktól, barátoktól hallja, interneten olvassa. Valójában a szülők ’helyezik’ egy pályára a gyermeküket, onnan pedig nagyon nehéz is lehet a változtatás”— magyarázza Dr. Csereklye Andrea, a szexuálterapeuta. A szakember szerint óvodáskortól kell, hogy megtanítsuk kislányunknak, mi az a nőiesség. „Fontos az első szerelem is. Hogy mennyire tudja nőként megélni, miként kezelik, mit sugall a férfi. Egy tárgyként kezeli, vagy királynőként. Innentől determinált lehet, hogy milyen férfiak mozgatják meg a fantáziáját. Rengeteg nőnek vannak éppen ebből fakadóan önértékelési problémái, mert fél, hogyan tudja megtartani a párját és akkor a belső bizonytalansága miatt jön a hiszti, a szexualitást eszközként használhatja. De megannyi gátja van annak, hogy a nők a megfelelő helyen kezeljék a szexet. A neveltetés, a félelem a terhességtől vagy várják az igazit. Ráadásul meg is kell érni rá, a személyiségfejlődés része a szexualitáshoz való viszonyunk is. Hogy valaki el tudja engedni magát, megismerni a testét, jelezni, mitől jó neki. Van, aki 15 évesen megérett erre, van, aki 30-40 évesen sem, mert szégyenlős, gátlásos, görcsöl - hangsúlyozta Dr. Csereklye Andrea. A szexuálterapeuta hozzátette: az intimitással kapcsolatos kérdések kellő nyitottsággal és tudatossággal való kezelése ahhoz is fontos, hogy elkerülhetők legyenek a rossz kommunikációból eredő végletek. „Van, aki tiniként azt élvezi, hogy minél több fiúval megy ki a mosdóba, persze a szüzességük megtartásával szexelnek, míg a másik véglet, akinél a karrier, a lakás, a munkahely a fontos és a szex a kispadra kerül. A frigiditás és a nimfománia egyes feltételezések szerint egy tőről fakadhat: a nimfomán folyamatosan hajtja a férfiakat, mert nem talál kielégülést. Bízva abban, hogy majd a következő férfival megélheti a teljes testi és lelki orgazmus élményét. És mindez egyénfüggő. Van, akinek az odabújás, egy hátsimogatás felér az orgazmussal, van, akinek naponta háromszor van szüksége arra, hogy ténylegesen együtt legyen a párjával. Fontos, hogy legyen bátorságuk kérdezni, és ha elakadunk, szakemberhez fordulni. Egyesületünk, a FEME többek között azért is jött létre, hogy segítsünk minden tabut ledönteni, illetve hogy támogassuk az anyákat, hogy merjenek beszélni kislányukkal a nőiségükről, a szexualitásról, mert ez határozhatja majd meg egy életre az ehhez való viszonyulásukat— tanácsolja a szakember.
Rangos Katalin kommunikációs szakember szerint ma már lényegesen könnyebb a szexualitásról beszélni, mint volt több tíz évvel ezelőtt. Ugyanakkor a nyitottság és a ránk zúduló információk miatt el is tudnak a gyerekek, fiatalok veszni benne.
„A mi gyerekkorunkban ez egyáltalán nem volt divat. Az információkat lopva szedtük össze. A szexuális forradalom egészen új világot hozott, ahol a rengeteg információ miatt is kell az anya-lány közötti kibeszélés. A ’70-es évektől változtak meg a dolgok. Azelőtt egyáltalán nem volt divat beszélni a nőiségről, a testünkről, pláne nem a szexualitásról. Mindenkinek volt egy benyomása a saját testéről, foglalkozott a megjelenésével, nyilván tetszeni is akart, de ez mindenkinek a belső ügye volt. Tanulni, jónak lenni, szellemileg felkészülten kezdeni az életet, az fontos volt. Tudtuk persze, hogy a nők tőlünk nyugatra hogyan élnek, mi az a feminizmus, de ez nagyon távol állt az itteni világtól. Aztán jött a szexuális forradalom, megjelentek az első hormonális fogamzásgátlók, ami az igazi szabadságot hozta el. Természetessé vált, hogy én döntöm el, ki a pasim, hogy mikor akarok szülni, kivel szeretkezem. Elképzelhetetlen talán mai fejjel, hogy ez régen nem volt ennyire egyértelmű. Mindez persze nagyon jó, hiszen rendelkezhetünk a testünkkel, természetes, hogy a lányunkkal mindent megbeszélhetünk. De sokan mégsem teszik. Pedig kell, mert a nagy felszabadulásban annyi információ zúdul egy fiatalra, gyerekre, hogy nemigen látja az irányt. Nem lehet tudni például, hogy a különböző valóságshow-k, ’életsorozatok’, vagy általában, amit a média mutat, az nem csak kifigurázása-e a valóságnak, vagy ilyen ma a fiatalok élete. Hogy mindenki összefekszik mindenkivel. Művészeti iskolában tanítok, ahol azért kicsit szabadabb világ van, de amit a média sugall, ott sem igaz. Hogy ilyen, vagy ők teszik ilyenné? Én azt gondolom, inkább az utóbbi, de tény: ránk zúdult a tömegkínálat, megmondják neked, hogy mi kell ahhoz, hogy egy klassz csaj legyél, mitől vagy jó nő. Aztán az internet fotóidealizált világa, a no smink, no filter, hogy elhiszik a lányok, hogy csontsoványnak kell lenni, hibátlan arccal és hatalmas mellekkel. És elmennek, megcsináltatják ’magukat’. Na, ez az, ami lelkileg és testileg betegít. És ezért fontos, hogy beszélgessünk a lányainkkal, hogy meg tudják különböztetni a talmit a valós értékektől. Hogy lássák a maguk szépségét, képviselni tudják saját nőiségüket” – mondta a médiaszakember.